13 évvel ezelőtt a BMW bevásárolt, a kosárban pedig egy olyan terület szerepelt, amelyen egy komplett repülőtér fekszik. A Fürstenfeldbruck repülőtér a német Luftwaffe, vagyis a légierő egyik legfontosabb légi bázisa volt a második világháború alatt. Harci gépek legutoljára 2003-ban szálltak fel innen, civil gép pedig 2015-ben. Azóta viszont M-es BMW-k csapnak akkora zajt, hogy a közeli Maisach és Fürstenfeldbruck települések tavaly be akarták záratni.

Szerencsére ez nem jött össze, így ma is flottányi M3-as, M4-es, M-es X modellek és szinte minden M jelölésű BMW sorakozik a gurulóutakon, gyakorlatra várva. Ide ugyanis bárki befizethet, hogy megtanuljon rendesen menni az M-es BMW-kkel. Itt jártam én is – több okból, a legfontosabbról majd csak januárban beszélhetek –, hogy a Vezess képviseletében Magyarországról elsőként az új BMW M2 volánja mögé üljek egy kifutópályán.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 1

Így vezettem, és így nem vezettem BMW M2-t

Pályafutásom alatt kevés annyira komplikált helyzetben voltam, mint most, amikor azt próbálom meg átadni a kedves olvasónak, hogyan nem vezettem az új BMW M2-t. Mert vezettem ugyan, mégsem kaptam meg a teljes élményt, helyette a BMW-től inkább egy kiteljesített élményben volt részem. Többszörösen hátrányos a helyzet, mert határozottan kaptam egy valamilyen élményt, ami alatt ügyesen elrejtették a valóságot.

Ahogy megláttam a nyakig álcázott BMW M2-est a kifutón, toporogni kezdtem, mint valami gyerek az édességboltban. Hohó, itt jó fajta veretés lesz, kérem! Kagylóülések, ötpontos biztonsági övek, 460 lóerő és egy üres kifutó, ez kell nekem! De ez az M2 sokkal több kütyüvel volt felszerelve, mint amit én szeretek látni egy autóban. Össze sem tudtam számolni, hány kamera figyelt rám a műszerfalról, és mire feleszmélhettem volna, egy VR-szemüveg landolt a fejemen.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 43

Így örült a fejem, amikor beülhettem az új M2-be…

Bezártak egy kalitkába a jövő év egyik legnagyobb durranásának szánt autóban. Vagyis, amit látni fogok, az nem élő kép lesz. Ez a BMW M Mixed Reality, ami kicsit olyan, mint egy álom az álomban. Röviden egy kiterjesztettvalóság-szimulátor, amiben a hardver egy valódi autó, a kép, amit látunk, virtuális. Vezetni fogok, haladni a kifutópályán, kanyarodni, benzint égetni. Hogy mit fogok látni? Arra aztán nem számíthattam.

Az új BMW M2

Teljesen új modellként érkezett meg 2022-ben a BMW M2. A 2-es sorozat vadonatúj alapjaira építkezve átalakított karosszériával, szélesített sárvédőkkel, típusspecifikus lökhárítókkal mutatkozott be olyan dizájnelemekkel, amilyenekkel más modelleken nem találkozhattunk még. Hosszabb, szélesebb és magasabb is az M240i-nél, a komolyabb technikai tartalom miatt kellett bővíteni a karosszériát is.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 44

Ilyen rezgéseket, hangot csak egy M-es BMW motor tud játszani

Motorja az M3 és M4-ben, valamint az X3 M és X4 M modellekben szereplő új soros hathengeres, egy darab turbóval lélegeztetett sportmotor. A 3,0 literes sorhatos 460 lóerős teljesítményre képes az M2-ben, saját hűtőkörrel rendelkezik a hengerfej, a motor- és a váltóolaj, valamint a töltőlevegő-hűtő, amit a szívósorba épített vizes intercooler működtet.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 45

Eddig sosem használt részletekkel rajzolták meg az új BMW M2-t

Váltója alapáron nyolcfokozatú automata, de kérhető hatfokozatú kézi szerkezettel is. Elektronikusan vezérelt sport-differenciálművel és változtatható keménységű lengéscsillapítással szerelik, összkerékhajtás pedig egyelőre nincs hozzá. Kézivel 4,2, automatával 4,1 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 km/h-ra, csúcssebessége 285 km/h.

2,6 milliós szemüvegben vezettem

Virtuálisvalóság-szimulátorból ennél komolyabb rendszert jelenleg nem tud felmutatni a kütyüipar. Ebben aztán egyáltalán nem vagyok otthon, de a Varjo XR-3 VR-szemüveg, amit a fejemre akasztottak, jelenleg 6500 dollárba kerül, ami még a mostani árfolyamon számolva is 2,6 millió forint. Csak a szemüveg. Az elérhető legnagyobb felbontású kijelzővel szerelik, szem- és kézmozgás-érzékelője van és beépített 3D LiDAR szenzorja – ilyet használnak a komolyabb önvezető autók is a környezet feltérképezésére, és ez itt az én fejemre került.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 46

Jelenleg ez, a Varjo XR-3 VR szemüveg a legkomolyabb és legdrágább a piacon, 2,6 millió forint az ára

A keretén lévő fehér golyók a műszerfalra erősített kamerák miatt vannak, ezekkel érzékeli a fejmozgásomat. Szóval egészen komoly eszközzel próbáltak meggyőzni arról, hogy ez jó szórakozás lesz. A legfontosabb felszerelés viszont a mellettem ülő instruktor, Alexander Kuttner volt, aki ezt az egészet kitalálta. Igen, megkérdeztem, hogy szereti-e a munkáját. Azt mondta, hogy nem unatkozik.

Kevésbé vágom hanyatt magamat a kütyüktől, sokkal inkább az olyan mechanikai szerkezetektől, mint a BMW M2. Enélkül nem is lenne M Mixed Reality. Az új sportkocsiban pedig ott a legpotensebb technika, amit a vezetni imádók csak kívánhatnak. 460 lóerős soros hathengeres benzinmotor hosszában beépítve, önzáró differenciálművel, hátsókerék-hajtással egy pofátlanul merev karosszériában. Ez ráadásul a tökéletes méret, egy kétajtós kis kupé kőkemény futóművel és egy piszokgyors nyolcfokozatú automatával.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 47

A szemüveghez külső kamerák is tartoznak, amik figyelik a fej mozgását

A világ legélethűbb szimulátora

Ültem már egy-két szimulátorban, de a világ egyik legkomolyabb beltéri rendszere – ami épp Zalaegerszegen működik – sem tudja teljesen ugyanazt az élményt adni, amit egy valódi autó vezetése. Lehetetlen. Éppen ezért ígéretes az M Mixed Reality, ami tulajdonképpen nem is szimulátor, hiszen valódi autózás történik CO2-eregetéssel, benzinégetéssel, a Föld öncélú pusztításával együtt. Az igazi autózás ezekkel jár.

Ahogy felvettem a szemüveget és bebootolt a rendszer, ugyanazt láttam, mint előtte szabad szemmel, vagyis egy majdnem élő képet. Óvatosan indultam el a bóják között, és fordultam meg az M2-vel, hogy megérkezzek a kiindulási pontra, ahol a móka kezdődik. A látott kép elsötétült, és egy pillanat alatt egy számítógépes játékba csöppentem. Egy olyan virtuális térbe, mint bármelyik klasszikus autóversenyzős játék. A nappali világosságból hirtelen sötét lett, egy utópisztikus város fényei vettek körbe, előttem pedig megjelent egy startvonal és indult a visszaszámlálás.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 48

Egyre gyorsabb és gyorsabb köröket mentem, és a végén könyörögtem egy szemüveg nélküli körért…

Majd nyílt a kapu és kezdődhetett a játék(?). Ez egy versenypálya, persze csak egy elnyújtott nyolcas, amekkora a kifutón kifért. Menet közben itt-ott falak ugrottak elém a pályán, máshol pluszpontok bukkantak fel, és a kép valami elképesztően részletes volt, akárcsak a vezetési élmény. Hiszen ez a valóság!

Éreztem az M2 rezgéseit, ahogy a sorhatos motor bizsergése átjárja a padlólemezt, a kormányt, az ülést. Az a fajta rezonancia ez, amit csak a BMW M-es sorhatosa tud játszani, mintha húrokat pengetne a padlólemezen az autó teljes hosszában. Nem csak láttam, éreztem, ahogy mozog! Ez az autó mocskosul él, hiába a kijelző a szemem előtt, pontosan éreztem, mikor csúszott meg a visszafordító utáni balos áttörésben.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 49

A virtuális térben sötét volt, láttam az autó belsejét és a kezeimet is, de az autón kívül minden csak projekció volt. Jobb 1-en a rendszer megálmodója.

Mentem még egyet, tempósabban, ugyanaz, de még határozottabban, ez az autó fergetegesnek tűnik! Tempót mentünk, instruktorom nem volt szívbajos, rendes kigyorsításokat hagyott, ha baj van, ő úgyis rá tudott volna ugrani a saját fékpedáljára. A kép azonban kicsit más, a sebességérzet kevésbé volt meg benne, fizikailag jobban éreztem a gyorsulást. A virtuális tér mókás, végül is jó szórakozás, és működött, megvolt az összhang és a látványvilág is komoly. De én még így nem könyörögtem senkinek, hogy hadd menjek úgy egy kört, hogy tényleg látom, amit látni kell! De ezt még nem lehetett az M2-vel, pedig biztos hogy oda-vissza végigrohantam volna utána a kifutót a boldogságtól.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 50

Az első métereken még élőképet láttam a szemüvegben

Mire jó mindez?

Nehéz elképzelni, hogy ebben a formában valaha is viszont fogjuk látni a rendszert. Egy komplett virtuális térben autózni, miközben valódi pályán vezetünk, nem tűnik nagy élvezetnek, pláne, hogy ami működik kis pályán egyedül, arra nagy pályán kevés az esély még úgy is, hogy esetleg mások online csatlakoznak be a versenybe. Nekik pontosan ugyanarra a pályára van szükségük, ha a világ másik felén vannak, akkor is. Ezt az elméletet még sokáig lehetne boncolgatni.

Ha viszont kivesszük az egyenletből a virtuális teret, és marad a szemüveg, amiben a valós képet kiterjesztett információkkal látjuk, sokat adhat hozzá egy autóversenyhez. Megvalósulhat az, amit például a Mario Kartból is ismerünk. A szemüvegben látott képen megjelenhetnek pluszpontok vagy épp váratlan akadályok a pályán, de elektromos versenyautók esetében el tudok képzelni gyorsító vagy lassítással büntető ikonokat is. Emellett segíthet a pályaversenyzés oktatásában is az ideális ívek mutatásával.

Úgy vezettem BMW M2-t, ahogy soha többet nem fogok 51

Már bemutatták az új BMW M2-t, mégis álcázva vezethettem először

Ez egy prototípus, egyelőre nem tudni pontosan, mit szeretne vele kezdeni a BMW, az is lehet, hogy semmi komolyat, de akár meg is jelenhet valamilyen formában a jövőben. Abban viszont megegyezhetünk, hogy ez szórakozás. Más, mint amilyenre a BMW-től számítanék, de ez is egyfajta vezetési élmény, amihez ők elég jól értenek, és a jövőt is szórakozással teli képzelik el.