Rutinműtét várt az ötvenes éveiben járó orvosra szerda délelőtt. Attila időben elindult vidéki otthonából a munkahelyére, mégis úgy nyomta fiatal Volvójának, mintha késésben lenne – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti története.

120-szal előzni személyautót, kisteherautót és buszt egyszerre

Több évtizede autózott lakhelye és a fővárosi kórház közötti úton a férfi, csukott szemmel is bevezetett volna a munkahelyére. Valószínűleg ez a túlbecsült rutin – és talán az erős autójába vetett hit – okozhatta a súlyos balesetet.

Attila egy több száz méteres, ám az út menti fák miatt beláthatatlan kanyarral végződő egyenes szakaszon ért utol nagy lendülettel egy háromautós kocsisort. Elöl olyan 75-80 kilométer/órával vezette a sort a reggeli órában utasokkal teli távolsági busz, amelyen a leszálláshoz készülődve páran már felálltak helyükről. A kanyar után ugyanis egy település következett. Mögötte platós kisteherautó haladt budapesti építkezésre tartó munkásokkal, hátul szerszámokkal, majd egy Ford Mondeo zárta a sor, amit egy hölgy vezetett.

A későbbi rendőrségi vizsgálat szerint kb. 120 kilométer/órás tempóval suhant be Attila Volvója a sorban leghátul haladó Mondeo mellé. Az előzés megkezdése utáni másodpercekben a jól belátható egyenesben nem jött szembe vele jármű, szaggatott vonal mellett kezdte meg az előzést, és ha minden simán megy, valószínűleg a kanyar előtt kezdődő záróvonalat megelőzően gond nélkül vissza is tudott volna sorolni, akkora sebességkülönbséggel száguldott be a kocsisor mellé.

Csakhogy ebben a pillanatban feltűnt a vele szemközti sávban a kanyarnál egy öreg BMW, amellyel a közeli gyárba tartott három huszonéves fiatalember. Az autó vezetőjének, Áronnak a későbbi vallomását megerősítette a rendőrségi vizsgálat is, miszerint olyan 80-nal mehettek, sebességüket folyamatosan növelték, ahogy a távolodtak a településtől. A Volvo ekkor a kocsisorban középen haladó kisteherautó mellett gyorsított, és Attila úgy gondolta, még belefér a busz megelőzése is szűken, anélkül, hogy összeütközne a hirtelen vele szemben megjelenő BMW-vel.

Számítása részben igaznak bizonyult, bár ehhez a buszsofőr gyors helyzetfelismerése is kellett: hirtelen a fékre lépett, lassított, így éppen becsusszant elé a Volvo. Áron azonban ijedtében jobbra rántotta a kormányt, majd hogy az árokba csúszástól mentse BMW-jét, balra rántotta, így kapta telibe a kocsisor végén haladó Mondeo bal hátulját.

A fotó illusztráció

Meglógott a baleset okozója, de elkapták a rendőrök

Mindenki megállt, kivéve egy valakit. A buszon ketten elestek, amikor a sofőr nagyot fékezett, a kisteherautó is félre húzódott, az összeütközött BMW és a Ford pedig keresztbe-kasul álltak az úton. Attila Volvója ellenben tovaszáguldott egy pillanat alatt.

Többen megsérültek a két személyautóban, a Mondeo sofőrje, és a BMW hátul ülő utasa is sajnos 8 napon túl gyógyuló töréseket, zúzódásokat és agyrázkódást szenvedett, a két másik huszonéves fiatalember megúszta könnyebb karcolásokkal. A busz egyik utasa hívta ki a mentőket, valaki más a rendőrséget értesítette. Habár a településen áthajtott a Volvo, Budapest előtt nyakon csípték a keresésére indult rendőrök.

Mit mondott a rendőrségen Attila?

Az ötvenes orvos a Vezess olvasóinak is jogi tanácsot adó Janklovics Ádámhoz fordult védelemért, a rendőrségi kihallgatásra már a közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéddel érkezett. Mint elmondta, nem sietett aznap reggel, hiszen bőven időben volt a rá váró műtéthez képest, azt ugyan elismerte, hogy „közel 120-szal” kezdte a kocsisor előzését. Ezután vette észre, hogy megjelent egy autó az akkor már általa használt szemközti sávban, de biztos volt benne, hogy mesze van, még befér előtte a busz elé. Erősnek és gyorsnak nevezte az autóját, magát pedig rutinos, addig nem büntetett vezetőnek.

Azt mondta, a vészhelyzetre való tekintettel még a villogóját is gyorsan bekapcsolta, amikor a busz előzésébe kezdett. Állítása szerint látta, hogy a BMW szépen kitér előle az út széle felé, majd visszasorol a sávba, ekkor viszont ő bevágott a busz elé, így azt már nem látta, szerinte nem is láthatta, hogy mi történt. Elmondása szerint biztos volt benne, hogy mindenki haladt tovább a célja felé, és semmiféle baleset nem történt.

Vallomásában elismerte, hogy nem megfelelően választotta meg a sebességét, és utólag azt is, hogy hibát követett el, amikor nem fékezett, és nem sorolt be a busz mögé. Nagyon valószínű, hogy így – a többszörös szabályszegése ellenére – elkerülhető lett volna a baleset. Ahogy fogalmazott, a történtekért részben érezte magát hibásnak.

A hatósági vizsgálatok megerősítették a balesetben szereplő járművek 70-80 km/óra körüli, és az azt előidéző Volvo akár 120 km/óra feletti sebességét. Kimondták, hogy a balesetet az ötvenes orvos okozta, mert megszegte a KRESZ alábbi részeit:

  • a 26.§. (1) bekezdésének ac, pontját, amely a lakott területen kívüli 90 km/órás sebességhatárt rögzíti,
  • a 34.. (1) bekezdésének a, pontját, amely az előzésről szól, kimondja, hogy az ehhez igénybe vett forgalmi sávnak olyan távolságban kell szabadnak lenni, hogy azon haladva sem a megelőzendő, sem a szemből jövő járműveket nem zavarhatja az előzést végző jármű. Csak ilyen esetben lehet egyáltalán belekezdeni az előzésbe,
  • az 58. §. (1) és (2) bekezdéseit, amelyek az autósok baleset utáni kötelező magatartását írják elő, az azonnali megállási és segítségnyújtási kötelezettséget, valamint a rendőrség és a mentők értesítését, a nyomok biztosítását, és a tennivalókat a további balesetek megelőzése érdekében.

A fotó illusztráció

Mi történt a bíróságon?

Attila fenntartotta korábbi nyilatkozatát, miszerint részben érzi magát felelősnek. A gyorshajtásért igen, a cserbenhagyásért nem. Megítélése szerint akkor és ott úgy látta, nem tudott volna besorolni a távolsági busz és a kisteherautó közé, helyes megoldásnak a busz megelőzését tartotta akkor is.

Sérüléseiből gyógyulgatva természetesen nyilatkozott a BMW-t vezető 23 éves Áron is, aki határozottan állította, a Volvónak igenis lett volna lehetősége besorolni a busz mögé, az első pillanatban ő biztos volt benne, hogy ez történik majd. Ám amikor látta, hogy a vele szemben száguldó autó a busz előzését is bevállalja, megijedt, akkor rántotta el a kormányt. Egyértelműen Attilát tartotta felelősnek a balesetért, ahogyan az eset összes másik szereplője egybehangzóan.

A tanúvallomásokat értékelve végül a bíróság minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a balesetért Attila szabályszegései, rossz döntései a felelősek, egyedül ő okolható a vészhelyzet kialakulásáért. Eleve messze a megengedett sebességhatár felett közlekedett, amivel már másokra veszélyesen autózott, előzése közben, majd annak befejezése után pedig újabb pontjait szegte meg a KRESZ-nek.

Kimondta a bíróság, hogy a vádlott megvalósította „a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét, valamint a Btk.187.§.(1) és (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott közúti baleset okozásának vétségét”.

Mindezek után talán meglepően enyhének tűnhet a laikus számára a bíróság ítélete, amely 300 ezer forintos pénzbírság megfizetése mellett 2 évnyi jogsibevonás. Súlyosító körülmény volt a KRESZ többszörös megszegése, ezek között szándékos szabályszegést is talált, enyhítő körülmény volt ugyanakkor a több évtizedes makulátlan közlekedési múlt. Fontos megemlíteni, hogy a bíróság nem vette figyelembe enyhítő körülményként a felelősség részbeni elismerését, mert az orvos tényleges védekezése ennek ellentmondott.