Már hat hónap múlva, azaz 2019. január 1-jétől kitiltják az európai autóipar egyik fellegvárából, Stuttgartból a 2009 előtt gyártott dízeleket (Euro 4-esek, és régebbiek). A múlt hónapban Milánó vezetése húzott hasonlót, szintén meglepően rövid határidővel: jövő januártól a 2005 előtti gyártású gázolajosokkal (Euro 3-asok, és régebbiek) tilos lesz behajtani a második legnagyobb olasz városba, 2019 októberétől pedig már a 2009 előttiekkel sem, éppen ahogy Stuttgartban.

„Mi is tervbe vettük a kitiltást, de csak bizonyos türelmi idővel és nem egyik napról a másikra” – nyilatkozta korábban Tarlós István, de szerinte ennek előkészületei időt igényelnek. Fel kell készíteni például a lakosságot, a vállalkozókat, kommunikálni a terveket, sőt, jogszabályokat kell alkotni. Ráadásul nemcsak az autósokat érinti majd a leendő budapesti szabályozás, hanem sok buszt és teherautót is.

Ezen a héten eddig nem vettek őrizetbe egyetlen autóipari topmenedzsert sem a világban, a városaink levegője is jobb, mint a szmogos téli időszakban, ám ahogy a budapesti főpolgármester is megjegyezte, hosszú előkészítő munkát igényel a majdani döntés. Vajon foglalkoznak már érdemben ezzel a kérdéssel Magyarország legnagyobb vidéki városaiban a döntéshozók úgy, ahogy Európa-szerte számos önkormányzat? Debrecen, Miskolc, Pécs és Győr polgármesteri hivatala válaszolt a Vezess kérdéseire.

Jelenleg is léteznek korlátozások, de nem olyanok

„A város szmogriadó-rendeletébe került beépítésre korlátozás szmoghelyzetek esetében dízelüzemű járművekre” –  válaszolta érdeklődésünkre a pécsi önkormányzat. Sőt, a város közlekedési hatósága a szmognak kedvező őszi és téli időszakokban sűrített ellenőrzések bevezetésével próbálja kiszűrni „a rossz műszaki üzemű” járműveket a forgalomból. „Nyilván ezeknek az ellenőrzéseknek a jövőben nagyobb jelentősége lesz, mivel a dízelüzemű gépjárművek németországi nagyvárosokból történő kitiltása kapcsán valószínűsíthető, hogy a magyarországi használtautó-piacon megjelennek ezek a kitiltott járművek” – állítja Pécs vezetése.

Pécs is hozza öreg autóparkjával a 14,5 éves országos átlagot

Debrecenben ennél megengedőbb a szmogriadós rendelet, a tájékoztatási és a riasztási fokozatnál is csak kéri a lakosságot az önkormányzat. Például arra, hogy a város lakói kerüljék a személyautók (főként a dízelüzeműek) használatát, vagy arra, hogy a visszaszámlálós közlekedési lámpák pirosánál várakozva a még nem start/stopos, azaz öregebb járművek vezetői állítsák le autóik motorját. A polgármesteri hivatal szerint ezek elrendelése után másnapra általában ki is tisztul a levegő a városban.

Nem kimondottan az öreg gázolajosokkal, hanem a belváros forgalmának csökkentésével operál Győr vezetése, „például nem csak a dízelüzemű, de a benzines gépjárművek károsanyag-kibocsátásának csökkentése is ide tartozik”. Mint oly’ sok városban, náluk is engedélyhez kötött bizonyos belvárosi utcákban a behajtás, de vannak olyan győri utcák is, ahol este és éjszaka 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben „a károsanyag-kibocsátás mellett a zajártalom csökkentése érdekében”.

Terveznek szigorúbbat, kimondottan a dízelautókra?

A közhiedelemmel ellentétben Miskolc levegője jó minőségű, kezdi válaszát az egykori nehézipari központ polgármesteri hivatala, amely szerint a szmoghelyzetek kialakulásáért nem elsősorban az ipar, és nem is a közlekedés tehető felelőssé. Ezek együtt ugyanis durván 30 százalékát teszik ki Miskolcon a légszennyezésnek. Több város vezetéséhez hasonlóan ők is állítják: a levegőterhelés legnagyobb okozója a lakossági fűtés, ott is a szilárd tüzelőanyagok használata. „Egy gépjárművekre vonatkozó korlátozó döntés pedig nem pusztán levegőminőség, vagy környezettudatosság kérdése. A városvezetés elsődleges célja a miskolci lakosság jólétének biztosítása. Felelősen gondolkodó önkormányzatnak bármilyen korlátozó intézkedés előtt alapos felméréseket kell végeznie a döntésnek az érintett társadalmi rétegekre gyakorolt várható hatásáról” – közölte a miskolci önkormányzat.

Pécsett sem tervezik egyelőre az Euro 6-osnál, Euro 5-ösnél öregebb dízelek egyes nyugat-európai városokéhoz hasonló kitiltását, „mivel a vonatkozó központi szabályozás erre még nem ad lehetőséget, tovább vizsgálni kell egy ilyen tiltást minden oldalról”. Kérdésünkre, hogy középtávon, valamilyen mértékben elképzelhetőnek tartják-e, így válaszoltak. „Természetesen, amennyiben a központi jogszabályok abba az irányba mutatnak, hogy az ilyen méretű és jellegű kitiltást helyi rendelettel érvényre lehet juttatni, akkor a levegőminőség érdekében megvizsgáljuk, hogy a városban ez milyen feltételekkel kivitelezhető.”

„Jelen pillanatban” Győr vezetése sem gondolkodik a dízelek kitiltásában, hanem „arra törekszik, hogy a megnövekedett gépjárműforgalom kérdéskörét komplexitásában kezelje”.

Tényleg meg lehet úszni az öreg dízelek kitiltását?

Nálunk a KRESZ-be is bele kell majd nyúlni

Ahhoz, hogy egy önkormányzat nem időszakos, hanem bizonyos területeire állandó tilalmat vezessen be kimondottan dízelüzemű járművekre, a jelenlegi, levegő védelmére vonatkozó és a közlekedéssel foglalkozó jogszabályokat is módosítani kell a pécsi polgármesteri hivatal szerint, amely egy pofonegyszerű példát hozott fel.

„Gondoljunk csak bele abba, hogy az ilyen jellegű tiltást a közlekedésben részt vevő forgalmi szereplők számára táblákkal kell jelezni. A KRESZ szerint 2010-től létezik már a Környezetvédelmi övezet (zóna) tábla, ez azonban a gépjárművek környezetvédelmi besorolására vonatkozóan különbözteti csak meg a gépjárműveket, és nem az alkalmazott üzemanyag szerint. Sajnos az ehhez a táblakészlethez használt kiegészítő tábla, amely a gépjárművek környezetvédelmi besorolásának azonosítására korábban a hátsó rendszámtáblán alkalmazott matricaszínkódra épül, sok autós számára fejtörést okozhat, miután 2016-tól az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek esetében már nem alkalmazzák a matricát.”

Van, ahol már valóság a tiltás

Miközben nálunk minden szép és jó, főleg a városi levegő, van olyan európai város, ahol már be is vezették a dízelek korlátozását. Hamburgban május 31-től kitiltották a dízeleket két forgalmas, belső útról. Németország második legnagyobb népességű városában Magyarországról nézve vonzóan fiatal autókat is kiutasítottak a belvárosból, ugyanis már az Euro 5-ös besorolású dízelek sem közlekedhetnek.  A Max-Brauer-Allee közel 600 méteres szakaszát nem használhatják a 2014 előtti gázolajos személy-, és teherautók, míg a Stresemann Strasse 1,7 kilométeres részéről csak a teherautókat száműzik. A tiltás ugyan nem vonatkozik a célforgalomra, azaz a két út mentén élőkre, a német sajtó szerint azonban ez csak az első lépés Hamburgban, amit újabbak követhetnek majd.

Nem soroljuk most fel, hogy mennyi európai város vezetése lengette be, hogy pár éven belül jönnek a tiltások, térjünk vissza picit a cikk elején említett, hónapok múlva életbe lépő stuttgarti és milánói korlátozásokra. Ezek ugyanis a legkevésbé sem kirakatdöntések, valóban rengeteg német és olasz autósnak fájnak majd.

Milánó belvárosa télen

Az Euro 4-es dízelautók kitiltása 190 ezer járművet érinthet a német városban és környékén, Milánóban pedig ennél is többet. A döntés a helyi személyautók kétharmadát érinti ott: habár a városban az olaszországi átlagnál fiatalabb (9 év vs. 10,9 év) a gépkocsiállomány, az Euro 4-es, és annál öregebb autók a teljes flotta 66 százalékát teszik ki. A fennmaradó egyharmad több mint fele (19,4 százalék) Euro 5-ös – ők 2024-ig kapnak haladékot. Tehát már erre is van dátum.

Ön szerint ki kellene tiltani az öreg dízeleket a nagyobb magyar városok legbelső részeiről, mert ez javítaná a levegőjüket?

  • Nem!
    58%
  • Igen!
    42%

Ön szerint ki kellene tiltani az öreg dízeleket a nagyobb magyar városok legbelső részeiről, mert ez javítaná a levegőjüket?