Temérdek módszerrel likvidálhatjuk a kilátást gátoló jégréteget, viszont ha nem készülünk fel, csak vészmegoldások maradnak. A reggeli rohanásban pedig komoly érvágást jelent akár tíz perc is, amíg a zsebből előhúzott Smart-kártyával akkora lőrést satírozunk magunk elé, amivel már megkockáztatható az indulás. Persze nem csak arra kell figyelni télen, hogy ne legyen jeges az üvegfelület.

Mi legyen az autóban?

A teljes téli időszakra igaz, hogy legyen az autónkban jégkaparó, jégmentesítő spray, hóseprű, meleg hálózsák vagy takaró, és öngyújtó, de az inkább a zsebben. Főleg akkor, ha hosszabb útra indulsz, sosem lehet tudni.

Ne használjunk pontgyűjtő kártyát, személyigazolványt, CD-tokot, mobiltelefont a jég eltávolítására, csak végszükség esetén. A könnyen törő műanyagok maradandó nyomot hagyhatnak a szélvédőn, és bosszantóan meghosszabbítják a kaparással töltött időt. Ha mégis alkalom szülte eszközeink vannak, akkor se siessünk a takarítással, és ne elégedjünk meg két, szempár elé törölt tiszta területtel. Olyan tanács ez, amit mindenki tud, de egy álmos reggelen nem feltétlenül tart be. Viszont amikor pont az egyenrangú kereszteződést jelző táblát takarja ki egy folt, és emiatt ütközünk a jobbról érkezővel, akkor egyértelművé válik, jobb lett volna még öt percet a sikálással tölteni.

Ne használj forró vizet

Bármennyire is jó ötletnek tűnik, ne önts forró vizet a szélvédőre egy fagyos reggelen, mert a hirtelen hőtágulástól bizony könnyen berepedhet az üveg. Főleg akkor, ha néhány kavicsfelverődés már meggyengítette azt. Ha épp nincs időd vagy pénzed megjavítani a szélvédőt, télen érdemes ezeket az apró repedéseket celluxszal leragasztani, mert ha a repedésekbe beszivárgó víz megfagy, tovább repeszheti az üveget.

A szélvédő kancsó vízzel való leöntése kétségkívül az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb jégtelenítési megoldás, és ha már ehhez folyamodsz, használj langyos vagy inkább szoba-hőmérsékletű vizet, hidd el, az is legalább annyira hatékony, mint a forró víz.

A párától az ajtóhoz fagyhat a gumitömítés

Baj lehet a fémhez fagyó ajtótömítésekkel, de ez megelőzhető. Elég a kédereket megtisztítani, majd áttörölni gyógyszertárban beszerzett glicerinnel vagy befújni szilikonos spray-vel. Jó hír, hogy a gázolaj dermedésétől, a paraffin kiválásától nem kell tartani, a hazai töltőállomásokon kapható gázolajnak bírnia kell a mínusz 20-30 fokos hideget is.

A mai autókban már sokszor széria a szélvédőfűtés

A minap próbáltuk ki, hogy milyen gyorsan olvasztja le a jeget az ablakról a szélvédőfűtés. És fontos, hogy ez nem a légbefúvós megoldással működik, hanem a szélvédőbe épített fűtőszálak segítségével. Látványos, és pár percnél nem tart tovább.

Befagyott a zár?

A távirányítóról nyitható autókhoz már nem, a régiekhez viszont jó, ha van zárolajozó-spray is nálunk. Ezt sokan a kocsiban felejtik, pedig ott kevésbé hasznos, ha pont ez segítene a bejutásban. Azonban ha van nálunk egy öngyújtó, a kulcsot felmelegítve kiolvaszthatjuk a befagyott zárat.

Fűtött ablakmosófolyadék

Hazánkban ez a megoldás nem túl elterjedt, de mindenképp érdemes szót ejteni róla.

Aki nem sajnálja a pénzt, és profi eszközre vágyik, annak a Heatshot jelenthet megoldást. Ez a kütyü igen hatékonynak tűnik a felvételek alapján, hirtelen halállal tünteti el a jeget, kérdés, hogy nálunk megéri-e ez a befektetés.

A rendszer az autó beindítását követően fűtőszál segítségével szinte azonnal felmelegíti a rajta keresztülfolyó vizet, maximum 57 Celsius-fokra, ami a szakemberek szerint még biztonságos hőmérséklet az általa okozott hőtágulás szempontjából.

A közlekedés alapszabálya, hogy tisztán kilássunk az autóból

Nem elég csak a szélvédőről eltávolítani a lefagyott jeget, havat. Ha belepi az autót a hó, akkor az összes vízszintes felületet is tisztítsuk meg, mert a motorháztetőről a menetszél által visszafújt, a tetőről pedig a fékezés során megcsúszó hó vagy jégolvadék korlátozhat a kilátásban.

Ha pedig teherautóval vagy kamionnal közlekedsz, fokozottabban ügyelj erre.

Az ablakmosó is legyen fagyálló

Az a kisebbik gond, ha nem tudunk folyadékot spriccelni az ablakra, mert megfagyott a folyadék, de a jég simán szét is repesztheti az ablakmosótartályt, amit aztán kénytelenek leszünk kicserélni.

Melegítsük-e a motort télen, indulás előtt?

Gajdán Mikós kollégánk néhány hete beszélt arról, hogy érdemes-e melegíteni a motort indulás előtt, vagy sem. És itt most nem csak arról van szó, hogy ezzel felmelegítjük az utasteret, és leolvad az ablakokról a jég. A lényeg, hogy a motornak mennyire teszünk jót azzal, ha hidegen, alapjáraton forog 10-15 percig?

Ha egy átlagos, négyhengeres benzinmotor hidegen, amikor sokkal magasabb a fogyasztása, óránként mondjuk 2 litert fogyaszt, akkor aki három perc helyett 10 percet tölt jégkaparással, 0,33 deci benzint tüntet el tankjából feleslegesen. Ennek elégetésekor 388,3 gramm szén-dioxid keletkezik, teljesen értelmetlenül, mert hidegen járatva a motor nagyon lassan melegszik be. Érdemes a két folyamatot szétválasztva, már tiszta szélvédővel beröffenteni a blokkot, és menet közben enyhe gázzal, korán felkapcsolva, finoman vezetve bemelegíteni a motort.

Mi a helyzet a gázolajjal?

A gázolajban nulla fok alatt fokozatosan parafinok szabadulnak fel. Ezek kis mennyiségben csak némileg zavarossá teszik az egyébként tiszta üzemanyagot. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet, annál nagyobbak ezek a kristályok, míg végül akkorára nőnek, hogy fennakadnak az üzemanyagszűrőn. Ezért a legtöbb forgalmazó más gázolajat szállít a kutakra nyáron és télen.

Már ősszel elkezdődik az átállás, hogy mire az első fagyok megérkeznek, már a téli igénybevételre beállított üzemanyagok várják az autósokat. A nyers gázolajban -10 Celsius körül megindulhat a nagyobb paraffinkristályok kiválása, amelyek aztán eltömíthetik az üzemanyag-ellátó rendszer különböző pontjait. Ezt megakadályozandó, különféle adalékokat kevernek hozzá, így a téli dízel üzemanyagokkal akár -25 fokig is biztonságban vagyunk.

Ennél is alacsonyabb hőmérsékletek esetére léteznek üzemanyagfűtő rendszerek, ezek beszerelése azonban a Kárpát-medencében közlekedő személygépkocsik esetében nem igazán indokolt (Magyarországon 1940. február 16-án, Miskolc-Görömbölytapolcán mérték eddig a legalacsonyabb, mínusz 35 fokos hőmérsékletet.)

A piacon találhatunk extrém hidegekre javallott csodaadalékokat, ezek utólagos alkalmazása azonban nem javasolt. A nem megfelelő elkeveredés miatt előfordulhat, hogy a paraffinkristályok az adalékanyaggal összecsomósodva lerakódást hoznak létre az üzemanyagtartály alján: ha ez bekerül az üzemanyag-ellátó rendszerbe, az nehezen orvosolható problémákhoz vezethet.