Mára egész családot teremtett a MINI legerősebb modelljeivel foglalkozó John Cooper Works részleg, hiszen a hagyományos, háromajtós MINI mellett már nem csak kabriót, hanem sportosabb Clubmant és már Countrymant is kínálnak 231 lóerős turbómotorral és pikánsabb fűszerezéssel. Ennek alkalmából turnézzák végig Európát az összecsődített famíliával, itthon az Euro-Ringen kergethettük körbe őket.

Mi a manó az a JCW?

John Cooper már egészen korán, 15 éves korában került be a motorsport sűrűjébe, hiszen ekkor kezdett el apja versenyautók karbantartásával foglalkozó műhelyben segédkezni. Később magáncsapatok számára készítettek, együléses, megfizethető árú versenygépeket, majd egy farmotoros felépítésű Forma-1-es autó segítségével ráébresztette az indianapolisi istállókat, hogy az orrmotoros versenyautók alkonya beköszöntött.

John az 1960-as évek elején találkozott az eredeti Minivel és a megfizethető árú, remek helykihasználású, keresztmotoros felépítésű kisautó olyannyira megmozgatta a fantáziáját, hogy villámgyorsan elkészült az 55 lóerős sportváltozat. Az együttműködés egészen szoros és rendkívül eredményes lett, elvégre a ‘60-as évek közepére már Rauno Aaltonen első helyre hozta be a picike piros versenygépét a legendás Monte Carlo Rallyn.

Négydugattyús Brembo fékek lassítják

6,3 másodpercig tart a 231 lovas Clubmannak a 0-100-as sprint

A vállalat ez után Minikhez kínált tuningcsomagokat, ami mellől akkor sem mozdultak el, amikor a BMW 1999-ben felvásárolta az angol vállalatot, 2001-ben pedig piacra dobta a marketingesek nyomására csupa nagybetűvel írt MINI-t, amihez öt évvel később már kínáltak legális teljesítményfokozót. A bajorok bőven láttak fantáziát a mérges MINI-kben, ezért megkaparintották a JCW márkanevet és fokozatosan önálló modellcsaláddá növesztették, melynek eredményét Örkényben élvezhettük.

Milyenek a mérges MINI-k?

Mivel a MINI-k alaphelyzetben is kellően díszesek és sokszínűek, ezért a JCW-kezelésen átesett darabokat inkább a részletek árulják el. A legfeltűnőbb ezek közül a piros nyergekkel virító, négydugattyús Brembo fékrendszer és a patent oldaltartású Recaro sportülések, de ezek mellett számos csilipiros kiegészítő, kockás zászlós motívum és valódi leszorítóerőt termelő hátsó szárny is azonosítja a 231 lóerőt rejtő változatokat, melyek plusz hűtőt is rejtenek a lökhárítójuk mögött. Utóbbi miatt nem rendelhetünk ködlámpát például a Countrymanhez.

ModellMINI JCWMINI JCW CabrioClubman JCW All4Countrman JCW All4
Motor1998 ccm1998 ccm1998 ccm1998 ccm
Teljesítmény231 LE (170 kW) @5200-6200231 LE (170 kW) @5200-6200231 LE (170 kW) @5000-6000231 LE (170 kW) @5000-6000
Nyomaték320 Nm @1250-4800320 Nm @1250-4800350 Nm @1450-4500350 Nm @1450-4500
Végsebesség246 km/óra240 km/óra238 km/óra234 km/óra
Gyorsulás (0-100 km/óra)6,1 mp6,5 mp6,3 mp6,5 mp
Fogyasztás (kombinált)5,7 l/100 km5,9 l/100 km6,8 l/100 km6,9 l/100 km
Ár8 702 000 Ft10 103 000 Ft11 026 000 Ft11 758 000 Ft

A legnagyobb MINI-t nem is szabadítottuk rá a versenypályára, inkább a fájdalmasan tarka vidéki utakon néztük meg, hogy mennyire maradt élhető a sportfutóműves SUV. Érezhetően feszesebb a Countryman JCW, mint mondjuk a hétköznapibb dízel változat. Mid – tehát normál – módban cseppet sem zavaró, élesebb kanyarokban sincs csepp bizonytalanság sem vagy billegés, ami várható lenne egy magasabb építésű bódétól. Az összkerekes (All4) változatokhoz kapcsolt 8 sebességes automata váltó hozza a szokott formáját. A váltások gyorsak és észrevétlenek, csupán Sport módban forgatja tovább a motort, majd fokozatcsere után a MINI durrogással örvendezteti meg a vezetőt. Továbbra is remek a kormányzás, minden érezhető a volánon, ami a kerék alatt történik, a kiváló irányíthatóságot azonban már megszokhattuk a BMW-csoport termékeitől.

Pályán csak az instruktorok használták a JCW család legújabb tagját, a Countrymant

All4 összkerékhajtással egyszerűen letudja a kanyarokat

Elsőként a JCW edzőtermében izmosított, hatajtós Clubmannel szabadulhatott rá a karszalag szerinti zöld csoport az Euro-Ring aszfaltjára, amit talán a következő generáció már ki is fog nőni. A bő 4,2 méteres hosszúsághoz és a 2670 mm-es tengelytávhoz már ilyen szűken kanyargós pályán jól jött az elektronikusan vezérelt összkerékhajtás, ami szépen vitte ki a kanyarokból a testes Clubmant. A nagyobbacska MINI-kbe szerelt 2 literes turbómotor szintén 231 lóerős teljesítményű, viszont a nyomatékcsapon tekertek egy picurkát, így 320 Nm helyett 350-nel gyűrik a Pirelliket. A hagyományos, háromajtós változatnál 270 kilogrammal súlyosabb kompakt 2 tizeddel komótosabban, 6,3 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100 km/órás tempót.

Ki lopta el a show-t?

Bár hivatalosan a JCW család legfrissebb tagja, a Countryman miatt gurultunk le az örkényi pályához, a nap fénypontja mégis az volt, amikor a csoportunk megkaparintotta a hagyományos formátumú MINI-ket. Önmagában is lelkesítő a bokszutcában sorakozó színes háromajtósok és kabriók látványa, aminél már csak a pályakörök nyújtottak nagyobb élményt. A 3874 mm-es kisautó mintha erre a pályára termett volna. Igaz, hogy a nagyobb, összkerekes tesói sokkal fölényesebben gyűrték maguk alá az aszfaltot és a kanyarokon is magabiztosabban estek túl, de örömautózásra egyértelműen a kínálat legkisebb tagja a legalkalmasabb.

Élénk farral és lelkesítő durrogással tüzeli a sofőrt a MINI

Kicsit lentebb és hátrébb kerül a kabrió MINI súlypontja, hangyányit másképp mozog, de cseppet sem halványabb az élmény

Az eladásokat firtató grafikonok szerint ezeket a modelleket még mindig inkább kézi váltóval veszik a vevők, a tesztflotta példányaiban azonban kivétel nélkül hatsebességes automaták voltak, mely cseppet sem von le a MINI mókafaktorából. A szűkös kanyarokkal tarkított pályán, tempós irányváltások alkalmával is tökéletesen tette a dolgát, nagy valószínűséggel ügyesebben osztogatta a helyzetnek megfelelő fokozatokat, mint én tettem volna. Egyedül egy mechanikus önzáró differenciálmű hiányzik nagyon a MINI Cooper JCW-ből, a kerekek fékezgetésével működő elektronikus diffi nem nyújtja azt az érzést, amit az autóbolond várna egy felpaprikázott elsőkerekestől. Leginkább kanyarkijáratokon érződik, hogy a menetstabilizáló rendszer igyekszik szigorúan kordában tartani a huligánná átlényegült pilótát.

Mert bizony a MINI stabil futóműve és remek kormányzása, élénk fara és a dupla csőből érkező durrogása megalapozzák a hangulatot. Nem csoda, hogy egyre elszántabban kergettük az autókat az edzésnap végére, keresve a tökéletes kanyarcsúcspontokat és egyre rövidebb féktávokat. Erről szól a MINI, hogy öröm legyen ránézni és annál is jobb érzés vezetni.