Cimboránk, hű harcostársunk a tűzoltósági Zuk elhagyott bennünket. Jó, bevallom, nem önszántából ment, tulajdonképpen kirúgtuk. A szakításért magunkat is okoljuk, vörös bódéját csak lepte a por, a tétlenség pedig makrancos viselkedést szült, ami további tétlenségre sarkallta szerkesztőségünk tagjait. A végső elhidegülésnek még a raktérben kialakított szauna sem szabott gátat, így a búcsúzó karácsonyi fotózás után véget ért a szép emlékű kapcsolat.

Távozása űrt hagyott, szájbiggyesztő depressziót, amiből nehezen kilábalva, a múltat lezárva, úgy tűnik, itt az ideje továbblépni. Érezzük, hogy a hétköznapokban nehezen használható célszerszám zsákutca volt, ezért visszatérünk a személyautókhoz, és igazi kocsit állítunk a szerkesztőség szolgálatába. Hogy milyet? Nos, a kérdés eldöntéséhez számítunk a segítségetekre!

11 fotó

Keretünk szűkös, körülbelül 250 ezer forint az átírás költségeit nem számítva, tehát  a használtpiac mély sűrű iszapjában matatunk kincsek után. Az anyagi korlát pozitív hozadéka, hogy ezért az összegért izgalmas, használható autót találni a lógó belű roncsok között.

Tökéletes autót használni unalmas, mi pedig kalandra vágyunk, vérrel, verítékkel gazdagon. Így már első körben kiszórtuk az értelmes jelölteket. Csábító ajánlat a klasszikus Suzuki Swift, az Expressz.hu keresőjében rögtön 32 eladó akadt a megadott ársávban. Fogyasztása legendás, megbízhatóságára nem lehet panasz, de a régi Swift bármi lehet, csak szerkesztőségi kabala nem. Ahhoz túl józan, akárcsak az Opel Astra F, vagy a jó öreg Ford Escort.

Gyors döntéssel teret engedtünk az álmoknak. Lendülettel túrtunk bele a hirdetési oldalak kínálatába, vadabbnál vadabb ötletek repültek szét a monitorokat bámulva.

Legyen igazi svéd tégla! A 740/760-as Volvók kínálta fejedelmi kényelem mai napig alfa fázisba nyugtatja az utasok agyát, ráadásul a kombi iszonyat teret ad, a családosok vaskosra hízott magabiztossággal mehetnek kirándulni, a svéd csarnok 991 liter alaphangon, ledöntött ülésekkel pedig 2122 liter! Ráadásul hátul hajt, és csúcsmodellhez méltóan a teljesítménnyel sem áll hadilábon, turbós, négyhengeres 2,3 literes motorja 182 lóerővel gurult ki a gyárból, a 109-122 lóerős turbódízel blokkok pedig a kor leggyorsabbjának számítottak.

Dízelt viszont nem szeretnénk, a Volkswagentől származó hathengereseket rossz történetek lengik körül, a benzines pedig 13,5 literes átlagfogyasztásával válik riasztó álommá.

Sajna a nyolcvanas évek klasszikus Hot Hatch típusai teljesen kikoptak a fél lábbal a bontóba tartó kategóriából, Peugeot 205 GTI, Volkswagen Golf GTI, Opel Kadett GSi alig akad, talán Ford Escort XR3i-ből beeshet pár találat, sőt ebből a verzióból néha feltűnik a kabrió is, egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összegért. 

Az autóbuzi kupaktanácsban felvetődött az Alfa Romeo-vásárlás eshetősége is, hiszen Jeremy Clarkson óta tudjuk, akinek nem volt még Alfája, az ne nevezze magát hithű benzinvérűnek. Erőtlenül kardoskodtam az Alfa Romeo 33-as mellett, melynek csúcsa 132 lóerővel, 1,7 literes, 16 szelepes boxermotorral mára igazi különlegesség, csakhogy beláttam, autót akarunk és nem szerelői tanfolyamot. Az Alfa Romeo 75 szintén kiesett, mivel még a 33-asnál is ritkább és drágább, főleg a kései twinspark motorral szerelt szériák.

Végül két, sokban hasonló, ugyanakkor teljesen különböző autónál lukadtunk ki. Mindkettő dupla kerek lámpával, hátsókerék-hajtással volt a nyolcvanas évek sztárja. Az egyik a vasfüggönyön innen, a másik a pedig túlsó oldalon.

Két végső választásunk tehát a BMW 3-as széria E30 kódjelű típusa, és a Lada 2103, avagy ezeröcsi. Tudjuk, hogy sokban különböznek, és fikarcnyi belátással a bajor gép lenne jobb választás, viszont a Lada képviselte hangulatfaktor bőven behozza a technikai fejletlenség jelentette hátrányt.

A Lada egy korszak vágyott tárgya volt, majd a minden típusra jellemző hanyatlás, ritkulás évtizede után a megmaradt darabok mára különleges, tekintetvonzó fellépéssel közlekednek hazánk útjain. Csábító a márkára jellemző pezsgő klubélet, a tulajdonosok, rajongók elhivatottsága, a mindenre kiterjedő szakirodalom és népi tapasztalat, amivel felvértezve bármilyen problémával megküzdhet egy ezeröcsi birtokosa.

Természetesen a rajongás a BMW esetén sem hiányzik, a fiatalok körében ez a típus belépőt jelent a kilinccsel előre közlekedők klubjába. Ezért talán az egyik legkedveltebb alapanyag, ha átépítésről van szó, a 320i-től felfelé sorakozó kivitelek már bőven elég erősek ahhoz, hogy guminyomot radírozzanak a legérdesebb aszfaltra. Ha a BMW mellett döntünk, akkor mindez hátrányként csapódik le nálunk, mivel pont a versenypályákra költözött erősebb E30-asok miatt erős a hiány ezekből a kivitelekből. 316i éppen akad, de ha már lúd, legyen kövér, nem szívesen mondunk le a hathengeres blokk adta élménytöbbletről. Viszont készek vagyunk a kompromisszumra, végtére mi nem driftautót építünk, így egy várhatóan beteges, de kevésbé rozsdás 318i-re sem mondanánk nemet.

Most nem mélyednék bele típushibákba, a gombokért mért öreg autóknál már kötelező kellék az akkut problémagócok megléte. A kérdés csak az, hogy mennyi időt, energiát, és pénzt emészt fel az ellenük folytatott harc. Ez a küzdelem adja majd jövőbeni közös történetünk gerincét, mivel bármi üti fel a fejét, ti tudni fogtok róla, és számítunk a véleményekre, tanácsokra az autó életben tartását illetően.

Csak egy feladat maradt hátra, a döntés. Várjuk az érzelmi és észérveket, de a legfontosabb, hogy mindenki szavazzon, jövő hét szerdáig! Ha letelt az egy hét, indul a második fázis, hajtóvadászatot indítunk a kiválasztott típus után, minden fellelhető fórumon, a virtuális és a való világban egyaránt.

Te is kedvet kaptál egy lógó belű roncshoz, ami felemészti félretett pénzed, a család és a rokonok félretett pénzét, majd végül öl, butít, és nyomorba dönt? Akkor nézz szét az expressz.hu kínálatában!