1984
Dzsipekkel kezdett a Suzuki Európában

Dzsipekkel kezdett a Suzuki Európában

Dzsipekkel kezdett a Suzuki Európában


1984-ben Michel Platini vezényletével Franciaország nyerte a foci Európa-bajnokságot és Los Angeles rendezte a szocialista országok zöme által bojkottált nyári olimpiai játékokat. De mások más is történt 25 éve, például azóta van jelen Európában a Suzuki Swift. A japán kisautót ugyan 1983 őszén mutatták be, de a vén kontinensre csak a következő évtől kezdte exportálni a gyár.

Errefelé az LJ80 nevű terepjáró volt akkoriban a cég egyetlen, viszonylag ismert autója, a Swift egy jóval népszerűbb kategóriában indult.

SA 310: nem az igazi

Ötajtós sportmodell is volt az első szériából

Ötajtós sportmodell is volt az első szériából

Ötajtós sportmodell is volt az első szériából


Az autó kezdetben még SA 310 néven szerepelt, de a gyári stratégák időben megértették, hogy a többiek nem véletlenül hívják Corollának, Unónak vagy Golfnak az autójukat.

Egy kódnál könnyebb megjegyezni egy rendes nevet, ami az autóhoz és a márkához való kötődést is erősítheti, ezért ők is válogatni kezdtek. A befutó az egytagú, minden nagy nyelven könnyen kiejthető s pejoratív jelentés nélküli Swift lett.

Firefly, Forsa, Sprint, Cultus: ez mind a Swift

Kétféle tengelytávval készült a Swift I

Kétféle tengelytávval készült a Swift I

Kétféle tengelytávval készült a Swift I


Az 1984 végétől használt angol szó magyarul fürgét jelent. A jenkik országában ugyanez az autó Chevrolet Sprint, Suzuki Forsa és Pontiac Firefly, a későbbi generációk esetében Geo Metro néven csábította el a cirkálókról és pickupokról lemondani képes vásárlókat.

Mert az első generációban vastagon benne van a General Motors keze is, amely a Suzuki résztulajdonosa volt a közelmúltig. Az amerikai fél tervezte a külsőt és a belsőt, a japánok a technikát a hajtáslánccal és a futóművel.

Japán-amerikai munkamegosztás

1989-ben jött ki a 2. generáció

1989-ben jött ki a 2. generáció

1989-ben jött ki a 2. generáció


A csupán 63 kilós, háromhengeres motor hengerfeje és blokkja is könnyűfémötvözet, a teljes egészében alumínium motor akkoriban ritka igényes megoldás volt. Az 50 lóerős ezres mellett 74 lóerős ezerhármas Swift is megjelent a kínálatban.

1985 végétől az ötajtós kasztnival ez a verzió csak 68 lóerős volt, de 10 centivel hosszabb tengelytávja jobb térkínálatot biztosított. Sportmodell az ötajtósból is akadt pár évig GXi néven, a háromajtós neve volt a GTi.16 szelepes motorjuk egyformán 101 lóerőt adott le.


Második generáció: alapjaiban új autó

1989-ben jött a modellváltás, az európai premier a Birmingham Motor Show-n volt. A második Swift teljes egészében új autó, hátul is független felfüggesztéssel, csupán 0,32-es alaktényezőjű, simára rajzolt karosszériával.

14 centivel rövidebb a szélvédője

14 centivel rövidebb a szélvédője

14 centivel rövidebb a szélvédője


Újdonság a lépcsőshátú kasztni, amelyhez 1,6 literes motor is választható. Nagy szó volt, főleg húsz éve, hogy a Swift viszkokuplungos összkerékhajtással is kapható.

Swift Speedster?

Még nagyobb durranás volt 1990-től a Zender sportváltozata. A Swift Speedsterből összesen 20 darabot szerelt össze a tuningcég, a speedster nevet a 14 centivel lerövidített szélvédő miatt kapta a Recaro ülésekkel feldobott modell.

Autógyárat a hazának!
A legnépszerűbb autó volt sokáig a Swift

A legnépszerűbb autó volt sokáig a Swift

A legnépszerűbb autó volt sokáig a Swift


Magyarországon a második világháború után megszűnt az autógyártás. Ennek szimbolikus jelentősége is volt, a blokk többi államában az alattvalók azonosulhattak egy vagy több hazai autómárkával. A lengyelek a Poslki FIAT-ok mellett a Polonézzel is, az NDK a Trabant, a Wartburg és a Melkus hazája volt, Csehszlovákiában ott volt a Skoda és a Tatra, de még a borzalmas gazdasági helyzetű, a miénknél véresebb elnyomás alatt senyvedő románoknak is volt hazai autójuk, a Dacia és a terepjáró ARO.

Opel, majd Suzuki

Az 1989-es rendszerváltás után a kormányok kiemelt feladata volt újra autógyártó országgá tenni hazánkat. Ez igen gyorsan sikerült is, Antall József miniszterelnök 1992-ben vezette le a szalagról az első hazai Opel Astrát Szentgotthárdon és októberben az első Swift is elkészült, amely az Astrához hasonlóan a Közlekedési Múzeumé lett.

Komplett gyár vs. merkuros visszaigazolás

A Suzuki nemcsak a Swiftet jelenti

A Suzuki nemcsak a Swiftet jelenti

A Suzuki már nemcsak a Swiftet jelenti


Ez fejlődés egészen hihetetlen volt, ugyanis a gyáralapítási szerződés aláírásakor az autóelosztást végző Merkurnál 1994-re ígérték például a Lada Samara átadását. “Hamarabb büszkélkedhetünk egy komplett autógyárral, mint befizetéseink jelentős részének teljesítésével” – állapította meg 1990-es számában a Swiftet tesztelő kollégánk az Autó-Piactól.

A merkuros autóértékesítés az előbb konvertibilis devizáért (a nyugati országok pénze) majd forintért is elérhető, keleti és nyugati autók diktálta versenyben összeomlott, megszűnt az autóhiány és a beérkező autók kiosztása, kialakult a normális autókereskedelem. A Suzukinál pedig 2000-ben a megkezdődött a Wagon R+, 2003-ban az Ignis, 2005-ben a Swift III, 2006-ban az SX4, 2008-ben pedig a Splash gyártása.

15 évet élt a második széria

15 évet élt a második széria

15 évet élt a második széria


Ez az autó nem keverendő össze a kabrióval, amelyben 1992-től villanthatott az Udo Brinkmann sikereit megirigylő ifjú. A kabrió csak két ülést, de nagy csomagtartót kínált, vonzereje és veszélyessége is a bukókeret nélküli karosszériából fakadt.

15 év után jött csak az új Swift

Matuzsálemi kort ért meg a második széria, az akkori japán autók négyéves termékciklusát többszörösen túlélte. Egészen 2004-ig, tehát 15 éven át piacon volt, végül az induláskori 730 ezer forintos alapár több mint duplájáért.

Két tanulmány vezette fel a mai Swiftet. A kabrió Concept S2 Frankfurtban, 2003 őszén

Két tanulmány vezette fel a mai Swiftet. A kabrió Concept S2 Frankfurtban, 2003 őszén

Két tanulmány vezette fel a mai Swiftet Concept S2 Frankfurtban, 2003 őszén


2004 őszén egy új korszakot vezetett be az új Swift, amelynek részeként a Grand Vitara, az SX4, a Splash és az Alto megjelenésével új termékgenerációt dobott piacra a gyár.

A harmadik szériát megelőlegező tanulmányautót már 2002-ben láttuk a Párizsi Autókiállításon, egy évvel később sárga kabrióként is örülhettünk neki, de a belevaló koncepcióból csak 2005 tavaszára vált megvásárolható autó a hazai márkakereskedésekben.

Először dízellel is

GTi helyett Sport a csúcsmodell neve

GTi helyett Sport a csúcsmodell neve

GTi helyett Swift Sport a csúcsmodell neve


A dízelmotorral is megjelenő Swift III érkezésekor az Ignis alapárát egyik napról a másikra levitte 400 ezer forinttal az importőr, állítólag azért, hogy a Wagon R+-t pótolja, gyakorlatilag viszont azért, mert röhejes lett volna az instabil, kényelmetlen, primitív Ignist a négycsillagos töréstesztű, pofás és nívós Swift áráért kínálni.

Kabrióról a modellváltás óta sajnos szó nincs, sportváltozat azonban akad. Mivel a Volkswagen időközben levédte a GTi nevet, ezért a 17 colos felniken feszítő autó Swift Sportként kapható.