Magyar buszok a reptéren 1

Magyar buszok a reptéren

Ha valakit a magyar autóbuszokról kérdezünk, akkor általában az Ikarus jut eszébe, pedig több magyar gyártó is készít buszokat. Van olyan, amelyikről nem is sejtjük, hogy az bizony magyar mérnökök és munkások remeke. Kicsit a tévhitek eloszlatására is szolgát a tököli reptéren rendezett kiállítás.

A JBUS Járműgyár Kft. a közepes méretűnek mondható, általában 18-20 fős buszok gyártásával foglalkozik. Dobozos, vagy szimpla alvázas kivitelben érkeznek a JBUS-hoz a Mercedes, Volkswagen vagy Iveco alapjárművek, amelyek az átalakulás után magyar terméknek minősülnek, hiszen a hozzáadott anyag több, mint 60 százalékos.

Az alvázas kivitelre itthon terveznek és készítenek kompozit anyagból felépítményt. Ha rászánjuk magunkat, hogy például egy Mercedes buszt szeretnénk vásárolni és betérünk az MB szalonba, ott is ezeket a modelleket kínálják majd. Csak a jogszabályok, illetve a vevő igényei szabnak határt a járművek kialakításában. Már nettó 9,7 milliótól lehet új buszhoz jutni, de ha mindenből különlegeset akarunk, akkor áfa nélkül 21 milliót is elkölthetünk.

Kérhetünk hagyományos egyrétegű üvegeket, vagy többrétegűt, ami nem párásodik, és a hőszigetelése is sokkal jobb. Az sem mindegy, hogy “sima” vagy panoráma üveges a jármű. Tolóablakot ne nagyon keressünk, biztonsági okból azt nem szeretik, mert az estleges gyermek utasok kieshetnének. Van viszont helyette motorosan és mechanikusan is működtethető szellőzőrendszer és vészkijáratként is használható tetőablak.

Mindent járművet alapértelmezésként becsöveznek a klímarendszerhez a JBUS-nál, még akkor is, ha a vevő nem kér légkondit. Előfordulhat ugyanis, hogy később mégiscsak szeretne egyet, és akkor nem kell a szigetelést és a kárpitokat megbontani.

Állóhelyzeti melegvizes fűtés is része általában a buszoknak, melyet a gyári rendszerhez csatlakoztatnak hozzá. Befolyásolja az árat a polcok, a belső világítás (esetleges olvasólámpák) kialakítása is.

Minden ülésen találunk biztonsági övet, amelyet nálunk is kötelező használni, Németországban pedig komolyan is veszik, nincs mászkálás útközben. Nagy különbséget jelent az egyes modellekbe való bejutás is. Az egyszerűbbekbe tolóajtón át lehet bejutni, míg a komolyabb modelleknél a vezető melletti kézi, vagy levegős nyitású ajtón át.

Ezeknél a járműveknél igazán fontos szempont, hogy mennyi csomagot vihetnek magukkal az utasok. A csúcsváltozatban oldalt és hátul is találunk rakteret, amit nagybuszos ajtók takarnak el. Majd négy köbméternyi csomagot tud magával vinni a jármű. 31 munkatárs dolgozik a JBUS-nál, ahol heti egy buszt készítenek el.

A bemutatón a buszokban is látható Vogelsitze ülések is kiállításra kerültek, így egymás mellett látva és kipróbálva őket érzékelhetőbbé váltak a különbségek.

A kiállítás másik izgalmas részét az Agentum Kft. “standja” adta, amely cég a Thermo King hűtőberendezéseket és az Allison automata váltókat forgalmazza. A Thermo King a haszonjárművek hűtése terén igen jelentős szerepet játszik, hiszen 50 százalékos a piacai részesedésük világviszonylatban. Persze buszokra is kerülnek klímarendszerek, így a kiállításon ott volt a BKV első légkondicionált busza is. Emellett azonban további 999 buszra került hazánkban légkondi az utóbbi tíz évben.

Nem csak Indianapolis-ban, de Szentgotthárdon is készülnek Allison sebességváltók, hiszen a cég a GM része. Évente 350 ezer haszonjárművet szerelnek ilyen váltóval.

Ott volt a rendezvényen a Volánbusz Ikarus 435-ös csuklós busza is, amelyre különösen büszke a cég. A buszt eredetileg hagyományos kézi váltóval szerelték, amely egy idő után nem működött megfelelően. Az új váltót pedig teszt útján választották ki.

Az Allison és egy konkurens gyártó is beszerelte váltóját a buszba és tesztelték a fogyasztásukat. A 2 literrel kisebb fogyasztás meggyőzte a Volánbuszt. Az Allison váltói hat fokozattal készülnek, ám az csak a beállításkor dől el, hogy használják-e mindegyiket.

A North American Bus Industries-t (NABI) egy magyar befektető és egy szintén magyar mérnök alapította. Elsősorban az amerikai piacra szánták a buszokat, ezért az USA-ban is van összeszerelő üzemük.

2001-ben több mint 1300 darab buszt értékesítettek az USA-ban, Angliában és az európai piacokon. 2002-ben hazánkban is megkezdték a buszok értékesítést, így a két gyári példány mellett már a Kapos Volán busza is ott állt.

19 különböző modellt készít a NABI, amelyekben Mercedes, Scania, Cummins vagy Detroit Diesel és folyékony földgáz hajtású motorok dolgoznak. Legtetszetősebb talán a Solo volt, amely 9 méteres hosszával 26-37 utasnak tud ülőhelyet biztosítani, ami a gyártó szerint 25 százalékkal jobb mint a konkurenseké. A Solo forradalmi újítása az első tengely mögött elhelyezett utasajtó, amely szokatlanul alacsony belépő magasságot tesz lehetővé.

Köszönhetően az eltérő törvényeknek az USA-ba egész más buszokat szállít a NABI, mint Európába. A CompoBus termékek üvegszál-erősítésű műanyag karosszériái a szabadalmaztatott Scrimp technológiával készülnek, így súlyuk mintegy 30-40%-al kevesebb, mint a hasonló célkarosszériás autóbuszoké. Emellett a Optare a NABI angliai vállalata kifejlesztette a DAF alvázra épülő Spectra-t, amely az első alacsony padlószintű emeletes városi autóbusz.

1992-ben alakult a Kravtex Kft. amely Ikarus buszok felújításával kezdte pályafutását. Később megindult a buszok gyártása is, 1999-ben megjelent a CREDO család. Előbb a 9,5, később 11 méteres hosszúságú buszokkal. Az autóbuszok önhordó szekrényváza Mosonmagyaróváron készül, míg a készre szerelésük és kikészítésük a győri üzemben történik.

A járműveket 240 lóerős, Euro3-as Iveco dízelmotor hajtja. Négy kategóriában készülnek a buszok a várositól a távolságiig. Magyarországon már száznál több Credo busz fut a Volán társaságok parkjában, és idén további 50-nel gyarapodik a mezőny.