Korábban beszámoltunk a Vezessen arról a 2024-es osztrák szabálymódosításról, amelynek értelmében, ha a gyorshajtó lakott területen több, mint 80 km/órával, lakott területen kívül pedig több mint 90 km/órával haladja meg a megengedett legnagyobb sebességet, akkor két hétre azonnal lefoglalják az autóját. Ez idő alatt a hatóságok megvizsgálják az ügyet, és ha úgy döntenek, akár véglegesen elkobozhatják, majd elárverezhetik a járművet. A szabály pedig mindenkire vonatkozik, fogtak már Bugattit, BMW-t, de Peugeot-t is egyaránt, bárki autóját elárverezik, ha túl gyorsan hajt, ráadásul még erre jönnek rá a további bírságok.
A szabályozásnak viszont volt egy fontos kikötése, hogy a végleges elkobzás csak akkor történhet meg, ha az elkövető az autó (egyedüli) tulajdonosa, így, ha az a rokonáé, közös tulajdon, vagy épp lízingeli, akkor nem tudják örökre elvenni azt.
A Stájerországi Közigazgatási Bíróság (LVwG) azonban indítványozta ezen szabályok alkotmányellenessé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy ezek sértik az egyenlőség elvét, és a tulajdonhoz való jogot. Azt akarták elérni, hogy ne lehessen elkobozni az autókat.
Osztrák rendőr lézeres sebességmérővel. Fotó:Lechner Gerard / AFP
Az osztrák alkotmánybíróság (VfGH) viszont nem értett egyet; úgy határozott, hogy az elkobzás gyakorlata szükséges a közlekedési szabályok betartása érdekében, tehát nem sérti az alkotmányjogokat. Az esélyegyenlőség sérelmével kapcsolatban viszont ők is egyetértettek, csak más szempontból: mivel a fentebb említett tulajdonosi háttér sokaknak kibúvót jelentett, így a szabályozás ezen kikötését hatályon kívül helyezik. Tehát a tartományi bíróság hiába próbálkozott a törvény megszűntetésével, az Alkotmánybíróság tovább szigorította azt; legyen akárkié az autó, ha ilyen szabálysértésbe keveredik, jöhet az elkobzás.
Ugyanakkor ez a változás fontos kérdéseket vet fel a lízingelt autók esetében, mivel ezáltal az is előfordulhat, hogy egy gyorshajtó nem csak papíron, de a gyakorlatban is valaki más autóját veszti el felelőtlenségével. Ki fogja annak meginni a levét? A lopott autóval elkövetett gyorshajtás kivételt képez az Alkotmánybíróság módosításában, de ha valaki így vesztené el az anyja, vagy a barátja autóját, akkor a szabály nem is a sofőrt, hanem a tulajdonost bünteti, akinek lehet, hogy semmi köze az esethez, csak kölcsönadta a saját autóját valakinek. Ráadásul külön jogi dilemma lehet, amikor a banktól lízingelt autót veszik el a hatóságok, hiszen felmerül a kérdés, hogy a bank kárát az ügyfél, vagy az állam téríti majd meg. Így még számítani lehet további jogi ügyekre. Illetve, hogy a cégek a szerződéseikben rögzítik a felelősség körét, ahogy például hazánkban is az objektív felelősség miatt, amely az üzembentartót bünteti, ha nem nevezi meg a sofőrt.
A 2027 október 1-jén életbelépő szabály pedig a külföldiekre, Ausztriában dolgozó vagy kiránduló sofőrökre is vonatkozik, hisz már 2024-ben is lefoglaltak egy magyar Teslát az osztrákok.
Milyen bírságokra számíthatsz Magyarországon gyorshajtás esetén? A Vezess összegyűjtötte:
