A gyorshajtás a közlekedési szabályok egyik legsúlyosabb megsértése, amely nemcsak a sofőr, hanem a közlekedés minden résztvevője számára kockázatot jelent. 2024 augusztusától Magyarországon a gyorshajtási bírságok összegei megemelkedtek. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a gyorshajtással kapcsolatos legfontosabb szabályokról és a büntetések részleteiről.

Mi az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság?

Magyarországon az objektív felelősség elvét 2008. január 1-jén vezették be. Az elv a jármű üzemben tartóját vonja felelőségre különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén, gyorshajtásnál is. Az objektív felelősség lényege, hogy a kiemelt súlyosságú, és gyakran elkövetett, szabálytalanságokat minden esetben szankció kövesse. Ma már nincs olyan, hogy a sofőr személyét valamilyen oknál fogva nem sikerül beazonosítani és ezért nem lehet behajtani a büntetést, hiszen ilyen esetben lép életbe az objektív felelősség elve, az autó üzemben tartója kapja a büntetésről szóló levelet és benne a szabálysértésért kiszabott összeget.

Tehát valaki mindenképp megfizeti a szabályszegést, attól függetlenül, hogy ki vezette az autót, nincs kibúvó.

Egyszerűbben fogalmazva: ezek azok a bírságok, amelyeket rendszám alapján szabnak ki, főként utólag, azaz az autóst nem megállítva. Ilyen például amikor egy VÉDA-kapu (az utak felett átívelő, fixen telepített traffipax) beméri a megengedett legnagyobb sebességnél többel haladó autós, és az utólag kap csekket a gyorshajtásról.

Ezt nevezik az objektív felelőségen alapuló közigazgatási bírságnak. A 2008-ban hatályba lépett törvény alapján a gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy:

  • a megengedett legnagyobb sebességre,
  • a vasúti átjárón való áthaladásra,
  • a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
  • a járművel történő megállásra és várakozásra,
  • az autópálya leállósávjának igénybevételére,
  • a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
  • a természet védelmére vonatkozó előírásokat

a járművével betartsák.

Mikor mentesül az üzembentartó a közigazgatási bírság alól?

Az üzembentartó két esetben mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól:

  1. Ha járművét a szabályszegés időpontját megelőzően ellopták és ezt már jelezte a hatóságoknak.
  2. Ha a gépjárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően kölcsön adta és erről mindkettőjük által aláírt, hivatalos dokumentum született, vagy a menetlevél igazolja.

Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól.

Mit jelent az üzembentartó, és mit a tulajdonos?

Az üzembentartó és a tulajdonos két különböző szerepet tölt be egy gépjármű kapcsán, bár gyakran ugyanaz a személy tölti be mindkettőt. Ezek a fogalmak a jármű jogi státuszához kapcsolódnak, és eltérő kötelezettségekkel járnak.

Tulajdonos: A gépjármű tulajdonosa az a személy vagy cég, aki a jármű hivatalos birtokosa, szóval az, aki az autót megvásárolta és birtokolja. A tulajdonos bejegyzett szereplő a gépjármű forgalmi engedélyében, és jogában áll a jármű eladása vagy átruházása más személyre. Az autó tulajdonosa azonban nem feltétlenül használja a járművet napi szinten; használatra más személynek is átadhatja azt.

Üzembentartó: Az üzembentartó az a személy vagy szervezet, aki a gépjárművel kapcsolatos mindennapi üzemeltetési és adminisztratív felelősséget viseli, például az éves biztosítási díjak, a karbantartás és az esetleges közlekedési bírságok megfizetését. Az üzembentartó dönt a jármű napi használatáról és annak működtetéséről, beleértve a közúti szabályok betartását. Fontos, hogy az üzembentartói jog nem feltétlenül jár tulajdonjoggal, vagyis lehet, hogy az üzembentartó nem az autó tulajdonosa.

Mi a szabálysértési eljárás?

Jellemzően közúti ellenőrzéskor alkalmazza a rendőrség, például kisebb mértékű gyorshajtás esetén (50 km/órás határ esetén 65 km/óráig, 90 km/órás határnál 105 km/óráig, 130 km/órás sebességhatárnál pedig 150 km/óráig). Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés során egyértelműen megállapítható a sofőr személye, vagyis nemcsak pénzbírságot, de büntetőpontot is adhatnak a rendőrök (18 büntetőpont után elveszik a jogosítványt).

Ilyen például amikor civil rendőrautóból, menet közben mérik a gyorshatjó sofőröket és ha valaki átlépi a megengedett sebességet azonnal félre állítják és helyszíni, szabálysértési eljárást alkalmaznak az egyenruhások.

Gyorshajtási bírságok 2024 – Büntetési tételek objektív felelősség hatálya alatt 

A gyorshajtási bírságok mértéke attól függően változik, hogy azt milyen sebességtartományban követtük el. Az alábbi táblázatban a legfrissebb, 2024 augusztusától érvényes összegeket tartalmazza.

50 km/óra sebességig  
15-25 km/órás sebességtúllépés 50 000 Ft
25-35 km/órás sebességtúllépés 70 000 Ft
35-45 km/órás sebességtúllépés 100 000 Ft
45-55 km/órás sebességtúllépés 140 000 Ft
55-65 km/órás sebességtúllépés 210 000 Ft
65-75 km/órás sebességtúllépés 312 000 Ft
75 km/óra feletti sebességtúllépés 468 000 Ft
50 km/óra sebesség felett 100 km/órás sebességig  
15-30 km/órás sebességtúllépés 50 000 Ft
30-45 km/órás sebességtúllépés 70 000 Ft
45-60 km/órás sebességtúllépés 100 000 Ft
60-75 km/órás sebességtúllépés 140 000 Ft
75-90 km/órás sebességtúllépés 210 000 Ft
90-105 km/órás sebességtúllépés 312 000 Ft
105 km/óra feletti sebességtúllépés 468 000 Ft
100 km/óra sebesség felett  
20-35 km/órás sebességtúllépés 50 000 Ft
35-50 km/órás sebességtúllépés 70 000 Ft
50-65 km/órás sebességtúllépés 100 000 Ft
65-80 km/órás sebességtúllépés 140 000 Ft
80-95 km/órás sebességtúllépés 210 000 Ft
95-110 km/órás sebességtúllépés 312 000 Ft
110 km/óra feletti sebességtúllépés 468 000 Ft

Hogyan fizethető be a gyorshajtási bírság?

A bírságot megállapító határozat átvételét követő 53 napon belül van lehetőség késedelem nélkül megfizetni a bírságot. Részletfizetési lehetőségre is van lehetőség: írásban a fizetési határidőn belül, illetékmentesen, egy rövid indokolással kérhető részletfizetés, vagy a bírság fizetési határidejének elhalasztása. 50 000 Ft bírságösszegig 3 havi, felette 6 havi részletfizetést, illetőleg ekkora mértékű fizetési halasztást engedélyezhet a hatóság.

Nem csak csekkel, utalással is rendezhető a bírság összege, amelynek menetéről itt találni pontos leírást.

Mit történik, ha nem fizetem be a gyorshajtási bírságot?

A bírság összege behajtásra kerül az állami adóhatóság útján. A végrehajtás kezdeményezésekor sor kerül továbbá a gépjármű forgalomból történő kivonására is az illetékes okmányirodánál. A közigazgatási bírság rendezése után a gépjármű díjmentesen visszahelyezhető a forgalomba.

Az általános büntetési tételekről alábbi cikkünkből tájékozódhatsz igen részletesen: