Az elmúlt napok havazásai miatt sokan talán útnak sem indultak, ám alakulhat úgy, hogy mégis menni kell. Ha nem garázsban parkolunk, jelen esetben rendesen behavazott autó vár ránk, melynek alapos letakarítása kiemelten fontos.
Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet, azaz a KRESZ előírja, hogy „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles (…) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon”, valamint azt is, hogy „az elindulás előtt köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.”
Jogszabály hazánkban nem ír elő külön téli felkészítést, kezelést a gépjárművekre, de ilyen időben az észszerűség azt diktálja, hogy legyen téli vagy legalább négy évszakos abroncs az autón, és általában is minden rendben legyen rajta, havas időben ez a takarítást is jelenti.
Bár kilátni elengedhetetlen, nem elég csak az ablakok lesöprése, a külső visszapillantókat, a motorháztetőt, a tetőt, a csomagtérajtót, a lámpákat és a rendszámtáblákat is mentesíteni kell a hótól. A karosszériát azért fontos szintén teljesen hómentessé tenni, mert a menetszél a motorháztetőről a saját szélvédőnkre fújhatja a havat, a tetőről, az autó faráról pedig a mögöttünk haladó kaphat belőle. Még kellemetlenebb, sőt, egyenesen veszélyes, ha a tetőn lévő hótömeg egy fékezésnél a tehetetlenség miatt a szélvédőnkre csúszik – semmit sem fogunk látni, de a tömeg akár az ablaktörlőben is kárt tehet. A modern autókban a hóréteg a különböző szenzorok, kamerák működését is gátolhatja, ez újabb érv az alapos takarítás mellett.
Hogyan csináljuk?
Ha a hóban sikerült eljutni az autóig, egy – lehetőleg hosszabb nyelű, nem túl durva sörtéjű – kefével vagy egy puha gumis/szilikonos „pengével” rendelkező lehúzóval az utasoldali ajtót és a környékét (az A oszlopot, a tetőt) seperjük le, hogy beszállásnál ne potyogjon be a hó az utastérbe. Ha szeretnénk makulátlanul tartani a fényezést, a kefére-seprűre felgumizhatunk, madzaggal felköthetünk egy mikroszálas kendőt is.
És hogy miért kell beszállni? Nos, a takarítás pár percére érdemes lehet beindítani a motort, hogy átmelegedjen, a fűtés pedig kellemes környezetet biztosítson az elindulás idejére, az esetleg az ablakokra belülről lecsapódott párát is eltüntesse – az ablakfűtést is kapcsoljuk be.
Újra kiszállva érdemes a tetővel folytatni, hiszen felülről lefelé haladva utólag nem juttatunk újabb havat a már letakarított felületekre. A tető lesöprése után jöhetnek az ablakok – ne feledjük kihajtani az ablaktörlő lapátokat, amikor már hozzájuk lehet férni! –, a motorháztető, a csomagtér ajtaja, majd a hűtőrács – a belső égésű motoroknál ez is fontos a megfelelő hűtés miatt –, a lámpák, hiszen látni és látszani is kell, a rendszámtáblák, majd a lökhárítók. Utóbbiaknál gondoljunk a már említett szenzorokra, parkolóradarra, -kamerára.
Az ablakok tisztításánál felejtsük el a meleg vizet, a hősokk megrepesztheti az üveget. A jeges felületekre, részekre – beleértve a zárakat is – használjunk erre a célra való jégoldó spray-t.
A felnit sem árt letisztítani, az összeálló, rossz helyre kerülő hó sem a keréknek, sem az egyéb rendszereknek nem tesz jót. Elsőre ugyan ezzel nem kell számolni, de a megállások után szintén hasznos a kerékívekben meggyűlt jeges-havas lerakodásokat is eltávolítani, mert a lassan összeálló nagyobb tömbök menet közbeni leszakadás esetén kárt tehetnek saját járművünkben, de az útra esve másokra is veszélyt jelenthetnek.
