Összeállította azt a tervezetet az Európai Bizottság, amelyben módosította az európai autóforgalmazást 2035-től korlátozó szabályozásokat. Az eredetileg előírt 100%-os emissziócsökkentést, amelynek értelmében gyakorlatilag csak a tisztán elektromos járművek forgalmazását engedélyezték volna egy évtized múlva (elméletben a szintetikus üzemanyaggal és hidrogénnel működőkét is), most 90%-ra vették vissza a 2021-es bázisértékhez viszonyítva.

A fennmaradó 10%-ot fenntartható forrásból származó bioüzemanyagokkal vagy szintetikusan előállított e-üzemanyagokkal, illetve Európában gyártott, szénsemleges acélok felhasználásával kell ellentételezniük a gyártóknak.

Ez lehetővé teszi, hogy különböző technológiákat alkalmazó hajtásláncok – elsősorban plug-in hibridek és hatótávolság-növelővel szerelt elektromos járművek, de akár mild hibridek vagy tisztán belső égésű motorok is – értékesítése is folytatódhasson 2035 után.

A módosítás lehetővé teszi az autógyártók számára, hogy azokat a jelentős forrásokat, amelyeket eredetileg tisztán elektromos járművek és hajtási rendszerek fejlesztésére szántak, legalább részben fenntartható üzemanyagok és még takarékosabb hibrid járművek fejlesztésére fordítsák.

Elmaradt ugyanakkor annak a javaslatnak a támogatása, amelyet egyes autógyártók – elsősorban a Renault és a Stellantis –  terjesztettek elő, és amely az európai miniautók (a japán Kei-autók megfelelői) méretosztályának megteremtését, és az ezekre vonatkozó engedményes szabályozások kidolgozását szorgalmazta.

Ugyanez a két autógyártó kérte, hogy a könnyű haszonjárművek is részesüljenek az emissziós előírások könnyítéséből; az EB ezekben a járműosztályokban is csökkenteni fogja a célértékeket.

Számos kérést ugyanakkor elutasítottak. Ilyen volt a plug-in hibridek jelenlegi emissziós besorolásának a befagyasztására irányuló igény – ez azt jelenti, hogy a PHEV modelleket is takarékosabbá kell tenniük a gyártóknak, hogy teljesítsék az előírásokat.

A vállalati flottákra külön előírások fognak vonatkozni: az országfüggő emissziós határértékek mellett azt is figyelembe veszik majd, hogy Európán belül készülnek-e a flottajárművek.

Ugyanakkor ellenzői is akadnak a döntésnek: az elemzők és a piaci szereplők között egyaránt vannak, akik szerint ezzel Európa hosszú távon megássa a saját sírját, és elveszíti az esélyt, hogy felvegye a versenyt a kínai autóiparral.

Az EB határozatában olyan további kérdésekre is kitértek, mint a közös platform kialakítása a szoftver alapú járművek (SDV) terén, az akkumulátor-fejlesztés és -gyártás finanszírozása, illetve az önvezető járműtechnológiák elősegítésére.