2021 óta nem vesznek fel fizetést a Tesla igazgatói – nem jófejségből, hanem mert beperelték őket a részvényesek –, ám így is bőven van mit a tejbe aprítaniuk, derül ki a Reuters hírügynökség megbízásából elvégzett elemzésből.
A cég vezető beosztású munkatársai összesen mintegy hárommilliárd dollár (980 milliárd Ft) díjazásra tettek szert részvényjuttatások formájában az elmúlt évek során. Elon Musk öccse, Kimball 2004 óta egymilliárd dollárral (327 mrd Ft), Ira Ehrenpreis kockázati befektető 2007 óta 869 millióval (285 mrd Ft) gazdagodott, míg az igazgató tanács elnöke, Robyn Denholm az elmúlt 11 évben 650 millió dollárra (213 mrd Ft) tett szert.
2018 és 2020 között egy átlagos Tesla-igazgató összesen 12 millió dollárnyi készpénzben, illetve részvénykompenzációban részesült. Ez az összes kb. nyolcszorosa annak, mint amit az Alphabet (korábban Google) igazgatói keresnek!
Nem az Alphabet az egyetlen cég a high tech szektorban, amelynek a vezetői a Teslához képest alulfizetettek: az Nvidia, a Meta (Facebook), az Apple, a Microsoft és az Amazon igazgatói is nagyságrendekkel kevesebbet keresnek ennél.
Megvan persze a magyarázata a Tesla-vezetők kirívóan magas díjazásának: a cég részvényeinek az értéke 2010 és 2025 között 1,61 dollárról 458,96 dollárra (a mai nappal számolva, forrás: Yahoo Finance) emelkedett. Ez 28400 százalékos (!) erősödést jelent.
Ezzel együtt sem teljesen tiszta a Tesla-vezetők díjazása, mert a gazdaságban szokatlan módon gyakran nem részvényekkel, hanem részvényopciókkal jutalmazták saját magukat. Ez azt jelenti, hogy jogot kaptak arra, hogy a jövő egy adott pillanatában egy előre megszabott áron vásároljanak tulajdonrészt a cégben. Ezt a gyakorlatot sokan kritizálták, mert potenciálisan jelentős haszon mellett nem jelent anyagi kockázatot az érintett számára.
A legnagyobb amerikai cégeket tömörítő S&P 500 tőzsdeindexen szereplő vállalatok mindössze 5%-a alkalmazza ezt a díjazást, amely a kritikusok szerint nem motiválja a vezetőket a teljesítésre, mivel legrosszabb esetben is nullán zárják az időszakot, míg ha valódi részvényekben kapnák a fizetésüket, az ő vagyonuk is csökkenne, ha a vállalat rosszul teljesít.
