A gímszarvasok nászával kezdetét veszi a szarvasbőgés időszaka a magyar erdőkben is – hívta fel rá a figyelmet az Agrárminisztérium.
Mint azt a vasárnapi, az MTI-nek eljuttatott közleményében írta a tárca,
a gímbikák hangja egyszerre szerelmi vallomás és erőfitogtatás, mély, öblös bőgésükkel magukhoz hívják a teheneket, miközben figyelmeztetik riválisaikat is. A természet ebben az időszakban megmutatja legősibb arcát, a gímbikák először hanggal ütköznek meg egymással. Amennyiben hang alapján a másik hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a csapatbika, úgy a kihívó felkeresi legyőzendő riválisát.
Hogy ez miért lehet fontos a közlekedők, különösen az autósok számára? Az állatok ebben az időszakban sokkal aktívabbak, ezzel párhuzamosan csökken a veszélyérzetük – éppen ezért fennáll annak a veszélye, hogy a szarvasok megjelennek az utakon, ráadásul nem csak azokon a szakaszokon, ahol ezekre külön tábla figyelmeztet. A vadgázolás következtében nemcsak az állat sérülhet meg, de a balesetben jármű vezetője és utasai is megsérülhetnek – az ilyenkor esetlegesen felmerülő anyagi károkról nem is beszélve. Persze vannak szerencsés kivételek is.
Emiatt szürkületkor és erdők mentén érdemes mérsékelni a sebességet annak érdekében, hogy csökkenjen a féktávolság és hogy nagyobb eséllyel el tudjunk kerülni egy esetleges balesetet. Ha mégis az autó elé ugrik egy nagyobb testű állat, az ütközést először fékezéssel és dudálással érdemes megelőzni, ugyanis a hirtelen irányváltoztatás – különösen nagy sebességnél – súlyos következményekkel járhat.
Korábbi cikkében a Vezess utánajárt annak is, hogy mi a teendő akkor, ha mégis megtörténik a baj, mi lesz az állat sorsa, és mit csinál a biztosító a sérült autóval:
