Bajban van az olajipar, a részvényesek elégedetlenek a megújuló és szintetikus forrásból származó üzemanyagon szerezhető profittal, ezért a cégek kezdenek visszaszivárogni a fosszilis energiahordozók felé.
Ezért jött kapóra a brit BP társaság számára az a felfedezés, amelyet a brazíliai Santos-medencében, a partoktól jelentős távolságban fekvő térségében tettek. A cég nem közölte, mekkora olaj- és gáztartalékokról beszélünk, de jelentőségét az 1999-es Şah Deniz-i felfedezéshez mérik. Ennek a Kaszpi-tengeri gázmezőnek a kapacitását eredetileg ezermilliárd köbméterre becsülték, tavaly 28 milliárd köbmétert termeltek ki.
A cég képviselői szerint „még korai becsléseket kommunikálni, hiszen minden forrás más, a rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy sorsfordító léptékű felfedezést tettünk”. Azt sem lehet még tudni, hogy pontosan milyen a gáz összetétele, amennyiben ugyanis túl sok benne a CO2, az gazdaságtalanná teheti a kitermelést.
A felfedezés hírére mindenesetre emelkedni kezdett a BP-részvények értéke.
Világviszonylatban is fontos egy ilyen mező felfedezése, hiszen évtizedek óta halljuk, hogy elfogy az olaj, amelyre a globális gazdaság, a közlekedés épül jelenleg. A nagy mennyiségű olaj rendelkezésre állása alacsonyan tarthatja az olaj és így a hagyományos üzemanyagok árát, akkor pedig lassulhat az elektromos autók terjedése azokban az országokban, területeken, ahol nem központi szabályozással írják elő, milyen járművek kerülhetnek forgalomba (mint az EU-ban 2035-től).
