Még hogy a mai fiatalok nem tudnak azonosulni a múlttal? A Škoda öt ifjú dizájnerét kérte fel, hogy rajzolják újra kedvenc veterán Škodájukat.
L&K Voiturette (1905)

A kínai Yuhan Zhang szerint a Škoda (illetve akkor még Laurin és Klement) első szériamodellje ma is ideális városnéző járgány lehetne, és még csak sofőr sem kel hozzá. Tanulmánya autonóm közlekedésre képes, az ülések előtt húzódó, széles képernyőn az éppen meglátogatott turisztikai helyszín leírása is megjeleníthető.
Škoda 1203 Camper (1968)

A hetvenes évek utcaképének meghatározó típusa volt a 1203-as, amely hazájában kempingbuszként is közkedvelt volt. Ez utóbbi született újra Daniel Hájek kezei között, méghozzá elektromos hajtáslánccal.
Škoda Felicia Cabriolet (1959)

Ahogy az eredeti Felicia különösen elegánsnak számított a maga korában, úgy Martin Leprince alkotása sem a múlt felé kacsingat, inkább a kortárs esztétikai értékeket alkalmazza. Ebbe pedig a high-tech is belefér: a „lebegő” kialakítású szélvédő egyben műszeregységként és multimédiás kijelzőként is szolgál.
Škoda Popular Monte Carlo (1936)

Ljudmil Slavov bátran nyúlt személyes kedvencéhez, amely kupéként és roadsterként egyaránt gyönyörű autó volt. A bolgár tervező az utóbbit alkotta újra nagy ívű, lendületes sportkocsiként, amelyben lebegő, holografikus kijelző képviseli a XXI. századot.
Škoda 130RS (1977)

Aymeric Chertier a Škoda múltjának legsportosabb típusát, a „kelet Porschéjaként” emlegetett ralibajnokot keltené életre, és különösebben nem is változtatna sokat az eredeti arculaton. Megőrizte annak vonásait és arányait, majd modern versenyautóktól átemelt részletekkel aktualizálta megjelenését.