Mégis van jövője a dízeleknek – ezzel a bejelentéssel kezdte beszámolóját a Bosch évzáró sajtótájékoztatóján Dr. Volkmar Denner, a cég igazgatótanácsának elnöke. Mint emlékezetes, annak idején a Bosch diagnosztikai technológiáinak kulcsszerepe volt a dízelbotrányban, így szép elégtételt vehetne a sorstól a német nagyvállalat, ha pont ők hoznák el a másodvirágzás lehetőségét a dízelmotoroknak.

Mint elmondták, kutatásaik szerint két tényező befolyásolja leginkább a NOx-kibocsátást: a vezetési stílus, valamint a kipufogógázok hőmérséklete. Előbbinél a motorterheléshez igazodó mértékű kipufogógáz-visszavezetés jelenti a kulcsot, a megoldást pedig kis tehetetlenségű turbókban, valamint kombinált alacsony- és magasnyomású EGR rendszerekben véli megtalálni a Bosch.

Utóbbinál pedig arra kell ügyelni, hogy a kipufogógáz hőmérséklete minél huzamosabban maradjon 200°C fölött, ami városi forgalomban alaphelyzetben nehezen megoldható, de megfelelő hőgazdálkodással ez a probléma is kiküszöbölhető.

A rendszer prototípusa már elkészült, méghozzá jelenleg is gyártott, létező hardver felhasználásával, tehát sem gyártása, sem a beszerelése nem jelentene óriási plusz költséget a gyártóknak, így a felhasználóknak sem. A rendszer beépítése a Bosch szerint csak elhatározás kérdése.

Tényleges forgalomban 40 mg/km, laboratóriumban 13 mg/km nitrogén-oxidot enged a légkörbe a Bosch új rendszerű dízelmotorja. A 2020-tól érvényes határérték 120 mg/km, jelenleg 168 mg/km az engedélyezett maximum.

Ami pedig az eredményeket illeti, a gyári tesztek több mint ígéretesek. Laboratóriumban a 2020-as határérték egytizedét (!) hozta a motor, de normál városi forgalomban is csupán harmadannyi NOx-t engedett a légkörbe, mint amit a hatóságok elvárnak.

Fontos a hírhez hozzátenni, hogy a Bosch fejlesztése visszamenőleg nem alkalmazható a dízelmotorokra, azt kizárólag új, eleve erre tervezett motoroknál lehet alkalmazni, az esetleges tilalom alá eső, öregebb dízelautók tulajdonosai számára ez nem jelent megoldást.