Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében – s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosítótársaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

Kapcsolódó címkék: biztosítás casco vadkár