A Mercedes-Benz SL után annak kistestvére is átalakuláson ment át, ám az SLK nem úszta meg alapos ráncfelvarrással: típusjelzését is eldobta, hogy a márka legújabb névadási filozófiájához igazodva az egykori GLK mintájára C-re cserélje neve utolsó betűjét.

A C-osztályt idéző fényszórókkal együtt így teljes az átlényegülés, annak ellenére, hogy a műszaki alapok nem változtak. Illetve dehogynem: kiesett az SLK 350, megjelent viszont egy új alapmodell, az SLC 180 156 lóerős 1,6 literes négyhengeres benzinmotorral.

Még fontosabb, hogy az eddigi AMG 55 modellváltozat (5.5 V8, 421 LE, 540 Nm) helyébe a háromliteres, hathengeres SLC 43 lép. Ez 367 lóerőt és 520 Nm nyomatékot ad le, de – hála az eddigi hét helyett kilenc fokozattal gazdálkodó sebességváltónak – gyakorlatilag változatlan a gyorsulása (4,7 mp a 4,6 helyett). Cserébe a 8,4 literes átlagfogyasztás helyett 7,8 litert ígér a csúcsmodell, a CO2-kibocsátás 195 g/km-ről 178-ra csökkent.
Az utastérben új, napvédő bőrkárpitok, módosított színárnyalatok, új kormánykerék, nagyobb multimédiás monitor jelzi a frissülést. A szolgáltatások terén elsősorban az aktív biztonsági és vezetőtámogató funkciók terén találkozunk újdonságokkal – ilyen a radaros ráfutásgátló robotfék, a vakításmentes, illetve adaptív LED-es fényszórók, a táblafelismerő funkció vagy a parkolóautomata -, de a fedélzeti wifi hotspot is megjelent az opciók sorában.
A külsőre egy mondat erejéig még visszakanyarodva: nem csak az első, de a hátsó lökhárító is módosult, a kipufogócsöveket integrálták, és rombusszá torzították, valamint a lámpatesteket is LED-ekkel töltötték meg. Az AMG modell a megszokottnál kevésbé tolakodóan jelzi felsőbbrendűségét, visszafogottabbak az optikai módosítások.