Újszilváson járunk, ránézésre egykori mezőgazdasági épületek között fordulunk be az Euro-Novex Kft. telephelyére. Azonban körbálák, és kukoricasiló helyett égig érő abroncshegyek tornyosulnak szinte mindenhol. Szerencsére nem sokáig csúfítják a környéket, hamarosan újra hasznos anyag válik belőlük: kohóacél és gumiőrlemény.
Naponta érkeznek a gumiabronccsal megrakott teherautók

Naponta érkeznek a gumiabronccsal megrakott teherautók

Mi történik itt az abronccsal?

A Continentallal hosszú évek óta szerződésben álló Euro-Novex Kft. telepére naponta nagyjából 90 tonna elhasznált, régi gumiabroncs kerül. Beérkezés után először óriási kupacba gyűjtik a vegyes összetételű abroncsokat – akad itt teherautó-abroncstól a tömör targoncagumiig minden – amelyeket aztán típus és méret szerint is szétválogatnak. A legjobb minőség érdekében a gumiőrleményhez kizárólag a hat évnél nem régebbi teherautó-abroncsokat használják fel. A következő folyamat a gumiabroncs peremében lévő masszív fémsodrony kinyerése, amelyet egy irgalmatlan erejű gép egyszerűen kicibál az abroncsból. 
Itt a peremben lévő fémsodronyt rángatják ki a gumiból

Itt a peremben lévő fémsodronyt rángatják ki a gumiból

Miután kinyerték belőle fémtartalmának jelentős részét, a gumiabroncs mehet az üzem aprítógépeinek egyikébe. Innentől már kevésbé látványos a folyamat, a lényeg annyi, hogy egyre kisebb darabokra szaggatják az abroncsot. Először 10-15 centisre, majd egyre finomabbra, miközben saját fejlesztésű gépekkel folyamatosan kiválasztják belőle az idegen anyagokat, főként a fémet, homokot, textilt. Egységnyi alapanyagból nagyjából 70 százaléknyi gumiőrlemény, 27 százalék kohászati célra felhasználható acél, illetve 3 százaléknyi textil keletkezik a folyamat végére. 
Hegynyi drótvatta. Nem olyan jó a tapintása, mint amilyennek kinéz. Sőt, igazából egyáltalán nem jó hozzáérni.

Hegynyi drótvatta. Nem olyan jó a tapintása, mint amilyennek kinéz. Sőt, igazából egyáltalán nem jó hozzáérni.

Talán nem mindenki tudja, hogy egy gumigyártónak nem csupán az a dolga, hogy eladja a gumiabroncsokat. Az abroncsok első magyarországi forgalomba hozatalakor termékdíj-fizetési kötelezettsége van, illetve a forgalomba hozott mennyiség minimum 75 százalékát vissza kell gyűjtenie – ez az arány a Continentalnál 100 százalék. 
A partnerektől visszagyűjtött abroncsok háromnegyedét anyagában kell újrahasznosítaniuk, míg a maradék negyedét energetikai úton is lehet hasznosítani, ami jellemzően cementgyári égetést jelent. Na de mit lehet csinálni a 75 százaléknyi, anyagában hasznosítandó gumiból? Gumiőrleményt, amelyből gumibitument, majd később utat is lehet építeni. Nem is akármilyet.
Szép, gumibitumenes jobbkanyar. Innen nézve. Szemből nyilván ez egy balkanyar.

Szép, gumibitumenes jobbkanyar. Innen nézve. Szemből nyilván ez egy balkanyar.

Miért jó?

A gumibitumen a normál bitumenes úthoz képest több előnyös tulajdonsággal is bír. Gumibitumennel kevert útszakasz esetén hosszabb élettartammal – a tapasztalatok szerint nagyjából másfél, kétszeres élettartammal – és kisebb fenntartási költséggel lehet számolni, a felület viselkedése pedig minden hőmérsékleten jobb, mint a normál bitumené. Így nő az útszakasz terhelhetősége, nyáron kisebb a nyomvályúsodás, kevésbé repedezik és ellenállóbb az alacsony hőmérsékleten kialakuló húzófeszültségekkel szemben.
Borzadjanak, egy felmérés szerint jelenleg ilyen állapotúak a magyar utak: 
Szemétdombból olcsó, új út 6
Mivel a gumibitumen az ásványi anyagokhoz kiválóan tapad, így csökken a kátyúk kialakulásának esélye. A felület további fontos tulajdonsága, hogy alacsonyabb menetzaj érhető el vele és rövidebb rajta a fékút is, 100km/órás sebességről 10 százalékkal, 50 km/óráról 5 százalékkal hamarabb áll meg rajta az autó.
Ez a legdurvább őrlemény

Ez a legdurvább őrlemény

Gondok bajok?

A magasabb viszkozitású sűrű, még 170-180 °C-on is alig folyó bitumen terítése a hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen és sokat vacakolni sem lehet a masszával, a gumiőrlemény ülepedése miatt. Észak-Amerikában, ahol már több évtizedes múltra tekint vissza a gumibitumen-felhasználás, sok minden máshoz hasonlóan ezt is izomból oldották meg. Ha a sűrű, mézszerűen folyó bitumennel nem bírtak el a megszokott szivattyúk, akkor szereztek egy erősebbet. Idehaza ez másként megy, itt muszáj volt más megoldást keresni. És a MOL-nál – a Pannon Egyetemmel együttműködve – találtak is, így itthon nem kell különleges gépeket beszerezni az újfajta útburkolat elkészítéséhez, valamint megoldották a gumiszemcsék gyors kiülepedésének problémáját is.
Nem túl látványos a gép működése, ellenben még a beton alapzatot is őrült módon rengeti

Nem túl látványos a gép működése, ellenben még a beton alapzatot is őrült módon rengeti

Mennyibe kerül?

A gumibitumenes kopófelülettel ellátott útszakaszok megépítése nagyjából ugyanannyiba kerül, mint a hagyományos összetételű utaké, a különbség elhanyagolható. Ha viszont az útszakasz élettartamára lebontva nézzük a költségeket, máris sokkal vonzóbbá válik az új technológia, ugyanis az ellenállóbb felület miatt a karbantartási költségek is alacsonyabbak, az 1,6-2 szeres élettartam szorzóval számolva pedig látványosan olcsóbb. Nagy kár, hogy egyelőre idehaza nem jellemző ez a fajta hosszútávú gondolkodás.
Néhány hónapja a MOL százhalombattai üzemében járva már összefuthattunk a csupa jó tulajdonsággal rendelkező gumibitumennel, sőt, az országban több helyen is találhatóak hasonló, hosszabb-rövidebb útszakaszok, – akad 9 éve lerakott, máig hibátlan felület is – de a nemrég Jánoshida és Jászboldogháza között elkészült, 8,4 kilométeres útburkolat az első, jelentősebb hosszúságú, egybefüggő gumibitumenes felület. Építése során a Continental által begyűjtött 10 ezer darab abroncs adta a szükséges 45 ezer kilogrammnyi gumiőrleményt.