Itt Gere Tamás és Hamar Balázs épp a Focus ST lassulását mérik
Amikor összehasonlító tesztet készítünk, az autókat a közúti próbák mellett elvisszük Székely Gyulához a tököli reptéren lévő Vezetéstechnikai Képzési Központba , hogy a széles és biztonságos betonon olyan helyzetekben tegyük őket próbára, amit csak zárt pályán lehet megkockáztatni.
Zárt pálya, csekély kockázat
Nemsokára jelentkezünk négy ferdehátú sportmodell illetve a Toyota GT86 közös anyagával, amelynek elkészítéséhez segítséget kértünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két doktoranduszától. Azért tőlük, mert Gere Tamás és Hesz Mátyás saját fejlesztésű járműdinamikai mérőrendszert hoztak létre Dr. Melegh Gáborral, a BME Gépjárművek Tanszékének tanszékvezetőjével közösen.
Tesztünkben a Focus ST és a Mégane RS átlagos legnagyobb lassulása volt a legjobb, az ST 10,8, az RS 10,9 méter/szekundumnégyzet lassulást teljesített
A berendezéssel mi az autók lassulását mértük. A mérőrendszer egy Windows alapú számítógépen futó programmal képes GPS-alapokon meghatározni az adott jármű legfontosabb lassulási jellemzőit, tehát a fékezés kezdeti sebességét, a fékutat méterben, a fékezés idejét másodpercben és ami bennünket a tesztautók esetében a legjobban érdekelt, az átlagos legnagyobb lassulást (m/s2).
Egy nagyságrend az tízszeres különbség
Az eszköz pontossága a kutatók saját fejlesztésű programjának és a nagy érzékenységű GPS vevőnek köszönhetően 3 százalékon belül marad a G-szenzorral ellátott lassulásmérő berendezések mérési eredményeihez képest.
Arra voltunk kíváncsiak, vezetési élményben melyik sportmodell van a legközelebb a GT86-hoz. Nemsokára megjelenik a cikk és kiderül, a Toyotához és egymáshoz képest mit ad élményben a Ford Focus ST, a MINI Cooper S, az Opel Corsa OPC Nürburgring Edition meg a Renault Mégane RS
Könnyen értelmezhetők az adatok, a program használata nem bonyolult
Az ADA (Acceleration Deceleration Analyser – gyorsulás-lassulás elemző) fejlesztésén két éve dolgozik a két mérnök.
25 000 Ft
A mérésekhez kell egy GPS-vevővel ellátott eszköz illetve egy program, amivel értelmezni lehet a temérdek adatot.
Előbbi 25 ezer forintos áron kapható, a program jelenlegi változata pedig ingyenesen letölthető a gpsidomeres.hu oldalról.
Telefonnal is lehet?
A rendszer kipróbálásakor felmerült bennünk is, hogy okostelefonokhoz elérhető többféle köridő- illetve lassulásmérő program, mi a jó akkor ebben? Ezektől az alkalmazásoktól elsősorban pontosságában tér el a magyar fejlesztésű ADA.
Ennek az áll a hátterében, hogy a telefonokban kivétel nélkül 1 Hz-es GPS-vevő van és ez a felbontás, tehát a másodpercenkénti frissítés, nem elegendő a pontos méréshez. A mérőrendszer a fejlesztések során használt 10 Hz-es, 66 csatornás GPS vevővel egy nagyságrenddel, tehát tízszer pontosabb az okostelefonok GPS vevőinél.
Azok a programok, amelyek a telefonba épített G szenzor alapján számolnak, szintén hordoznak mérési hibát, mert pontosságuk jelentős mértékben függ a szenzor igényességétől. Egy egyszerűbb, gyorsulásmérésre alkalmas szenzor önmagában annyiba kerül, mint egy olcsóbb smartphone.
Aki tehát telefonnal kíván pontosan mérni, annak elkerülhetetlenül szüksége van egy nagypontosságú, külső GPS-egységre.
