Itt Gere Tamás és Hamar Balázs épp a Focus ST lassulását mérik

Itt Gere Tamás és Hamar Balázs épp a Focus ST lassulását mérik

Itt Gere Tamás és Hamar Balázs épp a Focus ST lassulását mérik


Amikor összehasonlító tesztet készítünk, az autókat a közúti próbák mellett elvisszük Székely Gyulához a tököli reptéren lévő Vezetéstechnikai Képzési Központba , hogy a széles és biztonságos betonon olyan helyzetekben tegyük őket próbára, amit csak zárt pályán lehet megkockáztatni.

Zárt pálya, csekély kockázat

Nemsokára jelentkezünk négy ferdehátú sportmodell illetve a Toyota GT86 közös anyagával, amelynek elkészítéséhez segítséget kértünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két doktoranduszától. Azért tőlük, mert Gere Tamás és Hesz Mátyás saját fejlesztésű járműdinamikai mérőrendszert hoztak létre Dr. Melegh Gáborral, a BME Gépjárművek Tanszékének tanszékvezetőjével közösen.

Tesztünkben a Focus ST és a Mégane RS átlagos legnagyobb lassulása volt a legjobb, az ST 10,8, az RS 10,9 méter/szekundumnégyzet lassulást teljesített

Tesztünkben a Focus ST és a Mégane RS átlagos legnagyobb lassulása volt a legjobb, az ST 10,8, az RS 10,9 méter/szekundumnégyzet lassulást teljesített

Külső GPS-vevő szükséges a pontos méréshez

Külső GPS-vevő szükséges a pontos méréshez

Külső GPS-vevő szükséges a pontos méréshez


A berendezéssel mi az autók lassulását mértük. A mérőrendszer egy Windows alapú számítógépen futó programmal képes GPS-alapokon meghatározni az adott jármű legfontosabb lassulási jellemzőit, tehát a fékezés kezdeti sebességét, a fékutat méterben, a fékezés idejét másodpercben és ami bennünket a tesztautók esetében a legjobban érdekelt, az átlagos legnagyobb lassulást (m/s2).

Egy nagyságrend az tízszeres különbség

Az eszköz pontossága a kutatók saját fejlesztésű programjának és a nagy érzékenységű GPS vevőnek köszönhetően 3 százalékon belül marad a G-szenzorral ellátott lassulásmérő berendezések mérési eredményeihez képest.

Arra voltunk kíváncsiak, vezetési élményben melyik sportmodell van a legközelebb a GT86-hoz. Nemsokára megjelenik a cikk és kiderül, a Toyotához és egymáshoz képest mit ad élményben a Ford Focus ST, a MINI Cooper S, az Opel Corsa OPC Nürburgring Edition meg a Renault Mégane RS

Arra voltunk kíváncsiak, vezetési élményben melyik sportmodell van a legközelebb a GT86-hoz. Nemsokára megjelenik a cikk és kiderül, a Toyotához és egymáshoz képest mit ad élményben a Ford Focus ST, a MINI Cooper S, az Opel Corsa OPC Nürburgring Edition meg a Renault Mégane RS

Könnyen értelmezhetők az adatok, a program használata nem bonyolult

Könnyen értelmezhetők az adatok, a program használata nem bonyolult

Könnyen értelmezhetők az adatok, a program használata nem bonyolult


Az ADA (Acceleration Deceleration Analyser – gyorsulás-lassulás elemző) fejlesztésén két éve dolgozik a két mérnök.

25 000 Ft

A mérésekhez kell egy GPS-vevővel ellátott eszköz illetve egy program, amivel értelmezni lehet a temérdek adatot.

Előbbi 25 ezer forintos áron kapható, a program jelenlegi változata pedig ingyenesen letölthető a gpsidomeres.hu oldalról.

Telefonnal is lehet?

A rendszer kipróbálásakor felmerült bennünk is, hogy okostelefonokhoz elérhető többféle köridő- illetve lassulásmérő program, mi a jó akkor ebben? Ezektől az alkalmazásoktól elsősorban pontosságában tér el a magyar fejlesztésű ADA.

Ennek az áll a hátterében, hogy a telefonokban kivétel nélkül 1 Hz-es GPS-vevő van és ez a felbontás, tehát a másodpercenkénti frissítés, nem elegendő a pontos méréshez. A mérőrendszer a fejlesztések során használt 10 Hz-es, 66 csatornás GPS vevővel egy nagyságrenddel, tehát tízszer pontosabb az okostelefonok GPS vevőinél.

Azok a programok, amelyek a telefonba épített G szenzor alapján számolnak, szintén hordoznak mérési hibát, mert pontosságuk jelentős mértékben függ a szenzor igényességétől. Egy egyszerűbb, gyorsulásmérésre alkalmas szenzor önmagában annyiba kerül, mint egy olcsóbb smartphone.

Aki tehát telefonnal kíván pontosan mérni, annak elkerülhetetlenül szüksége van egy nagypontosságú, külső GPS-egységre.