Ki fizeti a kátyúkárt? 2 Országszerte már most is ezerszámra találhatók balesetveszélyes aszfaltgödrök, amelyeket gyakran a legóvatosabb közlekedéssel sem lehet elkerülni. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ilyenkor ne mi magunk fizessük ki a gyakran több tízezer forintra rúgó számlát? Ebben segít eligazodni a Genertel közleménye.

“Elvileg a kátyúkárért az adott útszakasz kezelője (településen belül az önkormányzat vagy annak fenntartó cége, országúton a Magyar Közút Zrt.) tartozik kártérítési felelősséggel” – tájékoztat Sebestyén László, a Genertel értékesítési igazgatója. “A tapasztalatok szerint azonban a bejelentők mintegy felének elutasítják a kárigényét. Az elutasítás oka a legtöbb esetben az egyértelmű bizonyíthatóság hiánya. De kizáró ok az adott útszakaszon érvényes sebességkorlátozás be nem tartása is, sőt, az üzemeltetőt már az is mentesítheti a felelősség alól, ha kihelyezett egy, a kátyúra figyelmeztető táblát.”

A bizonyíthatóság érdekében érdemes minél több olyan fotót készíteni (erre ma már a legtöbb telefonkészülék is alkalmas), ami egyértelműen beazonosíthatóvá teszi a balesetet. Sokat segíthet egy-két szemtanú szerzése, sőt, ha úgy ítéljük meg, hogy az abroncson és a felnin kívül károsulhatott a futómű is, akár rendőrségi jegyzőkönyvet is érdemes lehet felvetetni.

Persze nem véletlen, hogy egy biztosító megnyilvánul a témában, hiszen már létezik biztosítás kátyúra. Ennek birtokában ilyenkor a biztosító kifizeti az autós igazolt kárát, és utólag rendezi el a kártérítést az adott útszakasz kezelőjével.

A casco erre a célra nem alkalmas, mivel a kátyúkárok általában az önrész nagyságát sem érik el. Önálló biztosítást kátyúkár esetére ugyan egyelőre csak egy piaci szereplő dolgozott ki, kiegészítő biztosításként azonban már több biztosító is kínál kátyú- és defektbiztosítást: van, ahol a kötelező mellé köthető külön díj mellett, másutt a karambolos töréskárokat térítő, önrészmentes minicasco-szolgáltatás csomagja egészülhet ki ilyen fedezettel.