Ifj. Tóth János:Nem gondoltam volna, hogy mindjárt az első verseny ilyen nagy sikerrel zárul, de azt hiszem, ebben nagy szerepet játszott Tomiék műszaki problémája is. Itt a végén már nem kellett élesben autózni, akkor biztos más lett volna a helyzet. Bár a végeredményt nem tudhatjuk, úgy gondolom, okozott volna meleg pillanatokat. Nagyon nagy csata volt! És ami még jó hír, hogy sok ilyen lesz ebben az évben. A nézők rendkívül szoros versenyeket fognak látni, és azt hiszem, ez a rali sava-borsa, ezért lesz érdemes ralira járni. Úgy gondolom, alaposan fel van adva a lecke annak, aki 2005 magyar ralibajnoka akar lenni!

Turi Tamás: Egy kicsit el vagyok keseredve, mert éppen erre nem számítottam, hogy valami gond lesz az autóval. Nem tudom még mindig, hogy pontosan mi történt, de biztos valami cső eldurrant a kormányszervóban. Semmit sem tudtam csinálni, olyan, mintha 40 kilót kellene jobbra meg balra fordítani. Meg sem próbáltam olyat, hogy elinduljon a hátulja keresztbe, mert nemigen fogja meg senki. Sok néző állt az út szélén, nem mertem kockáztatni. Nagyszerű csatát vívtunk Janival, bízom benne, hogy a nézőknek is tetszett.

Benik Balázs: Én magamat nem értékelem annyira jónak, mert az első két gyorson belassultam, próbáltam állítgatni az autót, és annyira elfoglaltam magam a beállításokkal, hogy a pályára meg az időre nem nagyon tudtam figyelni. Kiestem a ritmusból, és nem igazán tudtam lendületbe jönni. A második körben már jól éreztem magam az autóban, de nem szerettünk volna kockáztatni, igaz, leszakadni sem, próbáltunk egy biztonságos, de húzós tempót menni.

Herczig Norbert: A mai napon azt hiszem, végre az történt, amit hellyel-közzel szerettem volna már a verseny elején is. Az utolsó három gyosaságin meg már kifejezetten jók voltak az idők. Keményebb keverékű gumit tettünk fel, amivel már tegnap is próbálkoznunk kellett volna, én a puhára szavaztam, és azt gondolom, ez nem volt jó választás. A lényeg, hogy magamnak is be tudtam bizonyítani, tudok majd az első helyért csatázni. Ha dobogó nem is lett belőle, nagyon örülök ennek a negyedik helyezésnek is. A következő versenyen már az elejétől kezdve bátrabban kell mennünk, hogy ne szaladjanak el a többiek. A mai hat gyorson viszonylag közel tudtunk maradni hozzájuk, ezt kell majd átvinnünk Miskolc első napjára is.

Spitzmüller Csaba: Nagy meccs volt Robival! Az első körben volt egy problémánk a turbócsővel, jól keveredtünk ki belőle. A negyedik helyért már nem tudtunk küzdeni, de örülök, hogy Robival szemben megőriztük a hatodik helyet. Bizonyos dolgokra még rá kell jönni az autóval kapcsolatban. Tanuljuk, nem megy egyszerűen. Robival beszéltünk is róla, hogy nekünk komolyan fel kell még nőni ehhez a feladathoz. Pillanatnyilag még kevesek vagyunk.

Bútor Róbert: Az utolsó előtti gyorsaságin elromlott a hajtás, hátra ment az összes hajtás meg a fék, úgyhogy ezen a két szakaszon nagyon rosszul mentem. Látványosnak lehet, hogy látványos volt, de lassú. Spicivel szerettem volna egy nagyot vívni. A negyedik gyorson már csak tizedekre voltunk egymástól, de gyakorlatilag csak az az egy gyorsasági van, ami értékelhető számomra a mai napon, a többin technikai problémával mentem. Ez így nem adja vissza azt, amire vágytam. Sokat kell még dolgoznunk ezen az autón, hogy igazán jó legyen.

Vizin László: Tegnap még nem éreztem jól magam, kicsit új volt minden. A mai napon már kezdtem összebarátkozni az autóval, és itt az utolsó körben az állítgatások miatt úgy éreztem, hogy már jól is megyünk. Az utolsó gyorson volt egy kis kalandunk, de azt hiszem, teljesen mindegy, hogy nyolcadik vagy kilencedik vagyok. Beértünk a faluba, és nekem hatodikosnak volt felírva egy kanyar, de nagyon fel volt hordva, emiatt csúsztunk vagy 150 métert. Volt ott egy híd, nagyon néztem, hogy eltaláljuk-e vagy sem a korlátját, de szerencsére sikerült fennmaradni az úton. Persze ilyenkor még nem is indul be. Szóval lehetett vagy egy perc, amit otthagytunk.

Aschenbrenner György: Jól sikerült a vége, viszonylag jól mentünk, de Herczigék gyorsabbak voltak nálunk, és elénk kerültek. Az utolsó kör első gyorsaságiján AC problémánk volt, ezért elég sok benne maradt, majd a következőn már jobbat mentünk, és nem gondoltuk volna, hogy a végén ennyire jót tudnak menni Herczigék, ezért nem éleztük ki az utolsó gyorsot. Nincs mese, javulni kell minden téren, gyorsabban kell mennünk.

Szabó Gergő: Nem voltak sztorik, ez volt a legszebb az egészben. Nem csúsztunk meg egyszer sem, mintha zsinóron húznák olyan az autó. Igaz, nem is próbáltuk a stílusunkat erőltetni, mert az már a teszten is kiderült, hogy ez az autó nem alkalmas erre. Teljesen más, hogy kuplungolsz, le kellett szokni, főleg a hosszú gyorsokon a ballábas fékről, érzem, hogy elmelegszik a fék, ráznak a tárcsák, szóval egész más stílusban kell autózni. Az alkalmazkodó-képességemmel soha nem volt baj, de azt gondolom, messze nem tudjuk még a 100 százalékot kiautózni.

Keller Péter: A végére elfogyott az előnyünk. Az utolsó gyorsig úgy gondoltuk, hogy megfelelő, amit csinálunk, nem mentünk életre-halálra. Kicsit bánom már, mert az utolsón így hatot kaptam Kakuszitól, mert leállt az autónk, a gyújtáskapcsolónk lement és másodpercek teltek el… Kicsit szomorú vagyok, hisz mindenki nyerni szeretne, de azt hiszem, elásnom azért nem kell magamat, mert nem olyan rossz a helyzet. Egészen eddig jó volt ez a verseny, csak az utolsó gyorsasági közepétől volt elkeserítő.

Kakuszi Zsolt: Izgalmas és egyben nehéz feladat volt végig üldözni valakit, különösen úgy, hogy mi csináltuk magunknak a hátrányt, ami elég bosszantó… De minden jó, ha jó a vége, szerencsére sikerült ledolgoznunk a hátrányt. A mai első körben úgy gondoltam, hogy nem szabad kockáztatnunk, mert a második helyen mi csak veszíthetünk, de aztán állítottunk az autó futóművén, és az első két gyorsaságin sikerült lefaragnunk a hátrányt. Az utolsón meg adtunk még egy nagy gázfröccsöt, és megnyertük a kategóriát. Nagyon elégedett vagyok az autóval. Tavaly csak akkor sikerült közel kerülnünk a többiekhez, ha extrémek voltak a körülmények, most viszont úgy gondolom, jól sikerültek a fejlesztések a Polóban, és bízunk benne, hogy megálljuk a helyünket.

Matics Mihály: Az eleje kicsit mostohára sikeredett, a vége már kellemesebb volt. Most már van fogalmam róla, mit csináljak, ha megcsúszik. Azon mindenképpen javítanunk kell, hogy a rajtoknál ne két vagy három henger menjen, ez elég sokat hátráltat. A féktávokon kell még javítanom nagyon sokat, meg a gyors kanyarok sebességén. Legközelebb már picit nagyobb önbizalommal vágok neki, de földhöz vágni azért még nem akarom.

Varga Zoltán: A végén gond nélkül ment a H csoport- és a kategória-győzelem is. Lépdeltünk előre folyamatosan. Jó a kocsi, egyben van, lehet másra költeni, nagy szervizbuszra, erre-arra, hétfőn nem a lakatossal meg a fényezővel kell kezdeni. Kellemesen elfáradtunk, de az autó hozza a várakozásokat. Az új gumi meg cefet jót tett neki.

Él István: Beértünk! Mentünk jól is… Ma a második gyorson bepörögtünk Bükkszéktetőn az elágazóban, kiütöttünk egy lassítót, a másik két gyorsan nagyon nagy széttartással jöttünk át. De élveztem így is… a bátori részen szerintem a nézők is élvezték, mert nagyokat röpködtünk, elememben voltam. Azt hiszem, ezért szerettem volna ezt az egész ralit. Az első nap problémás volt, de ma egy-két szakaszon csak tizedeket vagy 1 másodpercet kaptunk Szabó Gergőtől, ami azért elég biztató. Miskolcon nem megyünk, rendbe rakják az autót, mert elég rossz állapotban van, inkább Kassára megyünk, mert azt mondják, azok klasszikus ralipályák.

Nekivágtunk a Tátrának az új Suzukival

Ha havas élményre vágysz, ma már külföldre kell menni. Így tettünk mi is. A Suzuki első elektromos autójával, az…