Alfa parádé Genfben 1

Alfa parádé Genfben


Alig lehet hozzáférni az Alfa 159-hez. Operatőr kollégánk az imént sokadszor futott neki, hogy felvegye az autót, de még a szalon második sajtónapján is túl sokan vannak az autó körül, pedig ma már jóval kevesebb a látogató.

Két 159-es Alfát látni a standon, az egyik egy 200 lóerős 2.4 Multijet dízel, a másik a 260 lóerős, 3,2 literes benzines Q4 összkerék-hajtással.

Az olaszos elegancián és kikezdhetetlen jó ízlésen túl az Alfa 159 belső terében nagyon komoly javulást látni az anyagminőségben. A műanyagok, bőrkárpitok, szőnyegek szépek és barátságosak. A műszerek számlapja is ízléses, az ember jól érzi magát a világos belső terű autóban.

Hátra beülve ugyanilyen nagyságrendű az előrelépés a térkínálatban, a 159 sokkal tágasabb elődjénél. A 466 centis hossz, de főleg a 270 centisre nyújtott tengelytáv megtette a hatását.

Mindig érdekes látni, hogy a konkurensek csúcsmenedzserei mely modelleknek szentelnek különös figyelmet. Wolfgang Bernhard, a Volkswagen-konszern igazgatótanácsának tagja és Murat Günak, a Volkswagen-konszern formatervezési vezetője épp akkor időzött az Alfa 159-ben, mikor mi is ott jártunk.

Mindhárom JTS (Jet Thrust Stoichiometric) motor közvetlen benzinbefecskendezéses, szelepvezérlésük szívó és kipufogó oldalon is folyamatosan változik. 160 lóerővel indul a benzines motorkínálat, ami ritkaság. Az 1,9 literes motor felett a 185 lóerős 2.2 JTS áll, a csúcson a 260 lórős 3.2 JTS trónol.

Dízel oldalon a 120 lóerős, hengerenként kétszelepes négyhengeres nyitja Multijet motorok sorát. Szintén 1,9 literes, de 16 szelepes a 150 lóerős változat. A két motor nyomatéka 280 illetve 320 Nm.

Kereken 400 Nm-t ad le a 2,4 literes Alfa JTDm dízel, amelynek teljesítménye is kerek szám: 200 lóerő. Mindhárom motor hengereit variálható lapátgeometriájú turbó tölti. A dízelekhez adalékanyag-mentes részecskeszűrő is van, mindhárom motor bőven hozza az Euro 4-es normát.

Akár kézi, akár nyomatékváltós automata, akár Selespeed automatizált kézi váltót választunk, mindenképp hatfokozatú szerkezet társul a motorhoz.

Az összkerék-hajtás nagyon igényes konstrukció. Nem viszkokuplung osztja el az erőt a tengelyek között, hanem önzáró Torsen differenciálmű. A nyomaték alapesetben 57:43 arányban oszlik meg a hátsó tengely javára.


Az Alfa nem aprózta el genfi jelenlétét, mert a 159 mellett a Brera is itt debütált. A Brera a több mint 10 éve bemutatott GTV utóda. Az Alfa Spider várhatóan egy év múlva jelenik meg ugyanitt.

Három évvel ezelőtt az Italdesign standot szinte szétszedték a látogatók a Brera tanulmány bemutatásakor, amiben persze az autóban pózoló szőkeségeknek is volt némi szerepe.

A design mit sem veszített vonzerejéből a sorozatgyártásig eltelt időben, a formaterv Giorgetto Giugiaro munkája. A lélegzetelállító karosszériában 236 literes csomagtérnek maradt hely, ami 546 literre bővíthető a hátsó ülések lehajtásával.

Ez az adat, ami még minket sem érdekel a Brerában, a lóerők annál inkább. A motorok megegyeznek a 159-ben használtakkal. A 2.2 JTS 185, a 3,2 literes V6-os 260 lóerős. A dízelek közül a 200 lóerős 2.4-es lesz kapható a Brerában.

Elöl kettős keresztlengőkaros, hátul többlengőkaros a kerékfelfüggesztés. A négykerék-hajtás a Brerában is elérhető lesz.

A Brerával és a 159-cel új termékgeneráció mutatkozott be. Új fejlesztés a futómű, újak a motorok és a sebességváltók is. Ezt az új padlólemezt kapja majd a Spider utóda.

Várhatóan ezek az új modellek állnak majd a középpontban az Alfa Romeo tervezett észak-amerikai visszatérésekor, talán 2007-ben. Az év sem teljesen biztos, mivel a visszatérésről jóval korábbi időpontok is napvilágot láttak az elmúlt években.

Patinás múltját az Alfa egy fehér Alfa Giulia TI és egy Zagato karosszériás Giulietta SZ kiállításával idézi. A sportlimuzin 1963-as gyártmány, 1570 köbcentis motorja 92 lóerős. A TI név a Turismo Internazionale rövidítése, a sportlimuzin különlegessége, hogy hat személyre vizsgáztatták.