Thomas Tilling 1850-ben vásárolta meg első, lóval vontatott omnibuszát, amely Londonban Peckham kerület és a belvárosi Oxford Street között állt forgalomba. Több évnyi gondtalan üzem után cége 1904-ben megvásárolta első motoros autóbuszát. A századelő egyik legfontosabb innovációját mégsem ekkor, hanem 1911-ben ben helyezte forgalomba egy emeletes busz személyében.
A TTA1 (Thomas Tilling A1) egy úttörő jellegű londoni emeletes autóbusz típus volt, amely soros hibrid hajtáslánccal rendelkezett. Működés közben egy négyhengeres, 30 lóerős benzinmotor egy generátort hajtott meg, amely elektromos áramot termelt a villanymotor számára. A 34 üléses busz a korabeli modellekhez képest egyenletesebb gyorsulást biztosított, mivel a vezetőnek nem kellett sebességet váltania – elegendő volt a gáz- és fékpedál kezelésére koncentrálnia.
A busz olyannyira bevált, hogy később többi ilyet is gyártottak. Az ezen a linken látható korabeli fotó tanúsága szerint nemcsak emeletes, hanem szimpla kivitelben is gyártották ezt a típust. Hogy mennyi készült pontosan a TTA1-esből arra talán egy dokumentum segít választ adni. A London General Omnibus Company (LGOC), Anglia fővárosának legnagyobb üzemeltetője 150 darab autóbusz üzemeltetésére adott engedélyt Thomas Tilling cégének. 1911 után tehát a vállalat azon volt, hogy minél gyorsabban elérje a limitet. Zöld-sárga és piros színben egyaránt közlekedtek.
A konstrukciót folyamatosan tökéletesítették és még 1922-ben is gyártásban volt. Hamarosan bárki megvásárolhatja az egyik legjobb állapotban megőrzött TTA1-est, mivel november elsején aukcióra bocsátják a különleges londoni emeletes buszt. A szóban forgó Tilling-Stevens TS3A típusú nyitott tetős emeletes busz eredetileg 1922 júniusában került a londoni Catfordban található Thomas Tilling Garage-hoz. Az utasok szempontjából fontos pozitívum, hogy az első generációs változathoz képest tízzel több ülőhellyel rendelkezett. Fedélzetén ugyanis 22 + 26, vagyis összesen 48 szék állt rendelkezésre.
Az autóbusz 1931-ig volt használatban, majd eladták a Bethnal Green autókereskedőjének, W.H. Coopernek. Ezt követően sokáig nem volt hír róla, de 1970-ben ismét felbukkant. Michael Banfield, a Nagy-britanniai Veterán Autóklub elnöke egy roncstelepen fedezte fel. Bár a felső szint részben sérült volt, az alsó szint teljes mértékben épen maradt, ezért nekiláttak a felújításának. Öt év alatt sikerült a karosszériát teljesen helyreállítani. 1979-re a motor is átesett egy nagy felújításon. Törekedtek arra, hogy minden eredeti alkatrészt megőrizzenek és helyreállítsanak. Sajnos azonban a busz felújítása annyira lelassult, hogy félkész állapotban lépett át az új évezredbe.
2007-ben a projekt újra indult, de első ízben szükség volt a karosszéria és az alváz egyes részein megjelent korrózió javítására. A busz megkapta a rá jellemző korabeli fényezést és reklámokat is. Jelenlegi tulajdonosa 2014-ben vásárolta meg. Ezt követően további javításokat végeztek a hűtőn, a dinamón, valamint a mechanikus áramfejlesztő eszközön (magneto). A busz tehát időközben működőképessé vált, ami lehetővé tette, hogy részt vegyen olyan rendezvényeken, mint például a London két évszázados tömegközlekedését bemutató kiállításon, vagy a 2018-as London-Brighton Historic Commercial Vehicle versenyen is. Utóbbi esetén megkapta az 1919-1929-es kategória legjobb oldtimer járművének járó díjat is. Emellett az autóbuszt a Beamish Múzeum nyílt napján is bemutatták.
A Tilling-Stevens TS3A emeletes autóbuszt minimum 130 ezer angol fontért, vagyis átszámítva legalább 58 millió forintért lehet megvásárolni. Ez azonban csak a kikiáltási ár, könnyen lehet, hogy a licit során feljebb kúszik az ára. Akárhogy is nézzük, így is legalább annyiba kerül, mint egy vadonatúj autóbusz, de azért ne felejtsük el, hogy immáron 103. életévét tapossa. A sok évtizedes felújítási munkálatok során pedig patika állapotba került, olyan, mintha most gördült volna ki a gyárkapun. Még Thomas Tilling is megdicsérne a végeredményt!
Több fotó a felújított autóbuszról ezen a linken tekinthető meg.
