A Központi Statisztikai Hivatal által begyűjtött adatokból érdekes trendek olvashatók ki a hazai utakon közlekedő teherautókkal kapcsolatban. A KSH a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) által megadott, útdíjköteles tehergépjárművek futásteljesítmény-indexeit gyűjtötte össze 2021-től kezdődően egészen mostanáig.
Mire jó ez az index? Ez az adat a gazdasági aktivitás indikátorának tekinthető, magyarán jól látszik belőle, hogy mely hónapokban aktívabb a gazdaság. Ha több fuvarfeladat van, az egyértelműen erősebb aktivitásra utal. Fontos figyelembe venni azt is, hogy viszonyítási alap, a 2021-es esztendő az az időszak volt, amikor a koronavírus-járvány miatt felpörgött a távolsági fuvarozás. Szükség volt plusz orvosi felszerelések, eszközök, gyógyszerek szállítására.
Az összegyűjtött adatokból jól kirajzolódik, hogy bár 2022–2023 között enyhe növekedés látható, ennek ellenére nem minden hónapban futottak többet a teherautók a Covid-járvány alatti időszaknál. Érdekesség, hogy a tavaszi és őszi hónapokban (március–május, szeptember–október) rendszerint magasabb indexértékek mutatkoznak, de ez leginkább a mezőgazdaság és a logisztikai szektor szezonális jellegének köszönhető. A nyári hónapokban enyhe visszaesés jelentkezik, ami a visszafogottabb ipari termelés, valamint a nyári szabadságolásoknak köszönhető.
Szétnyílt olló
A szezonális és naptárhatástól megtisztított volumenindex figyelembevételével pedig megállapítható, hogy míg 2021. január és novembere között nagyjából fele-fele arányban voltak jelen a magyar és külföldi rendszámú tehergépjárművek az utakon, addig 2022-től kezdődően az olló jelentősen szétnyílt. A különbség az 5-10 százalékot is elérte, és a trend a 2023-as esztendőben is folytatódott. 2024 sem alakult másképpen ebből a szempontból, sőt akadt három olyan egymást követő hónap (március, április, május), amikor durva különbség alakult ki: a magyar tehergépjárművek aránya jellemzően a Covid-szint alatt (98-99%), a külföldi honosításúaké pedig jóval afölött (108-112%) maradt.
Az idei év tekintetében elmondható, hogy bár enyhe növekedés figyelhető meg a teherautók futásteljesítményében, de a különbség a magyar és külföldi teherautók között továbbra is óriási (96 vs. 110%). Vagyis a külföldieknek több megbízatásuk van a 2021-es Covid-időszakhoz képest, a magyarok pedig lényegében ugyanazt a szintet hozzák stagnáló teljesítmény mellett.
Több útdíjat fizetnek
Mindezt megerősíteni látszanak azok a tények is, miszerint 2024-ben a magyar útdíjbevételek nagyobb részét külföldi járművek fizették be. A nem magyar rendszámú teherautók körülbelül 350 milliárdot fizettek be a költségvetésbe útdíj gyanánt, míg a magyar honosítású teherautók ennél lényegesebben kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy a megtett úttal arányos díjfizetés alapján a külföldi teherautók többet közlekednek a magyar díjköteles utakon, mint a hazaiak. A listát a román rendszámú tehergépjárművek vezetik 132 milliárd forinttal (2024), akiket a lengyelek követnek 48 milliárd forinttal, de a bolgár fuvarozók aránya is jelentős 33 millió forinttal.
Magyarország logisztikai csomópont szerepe tehát felértékelődött az utóbbi években. A statisztikák szerint egyre több külföldi fuvarozó használja a magyar utakat, különösen az Európai Unión belüli szállítások során.
