A Csepel Autógyár idén ünnepli 75. éves fennállását. Ebből az alkalomból vasárnap néhány oldtimer Csepel, köztük egy svéd–magyar kooperációban készült terepjáró is felsorakozott a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár előtti parkolóban. (A cikkben használt képek, csak illusztrációk, nem Kádár saját járművet ábrázolják. A kiállításon bemutatott járművek ezen a linken tekinthetők meg.)
A Volvo Laplander különös színfoltja a magyar járműgyártásnak, amelynek megszületése a ’70-es évek elejére tehető. A járműre eleinte L-3314-es típusszámmal hivatkoztak, de később a svéd és magyar mérnökök áttervezték, így kapta meg a C202-es típusszámot. A fáma szerint Nils Magnus Hartelius svéd mérnök javaslatára. Az 1976-os Budapesti Nemzetközi Vásáron már ezzel a típusszámmal állították ki. Akkor egy nyitott tetejű variáns mutatkozott be, oldalán fehér festéssel.
Első ízben azonban korábban, 1975-ben láthatta a nagyközönség a BNV-n. Következő évben indul el a kis szériás sorozatgyártása (1976. szeptember 4 és 1976 dec 23 között) Az előszériások félig kézi munkával készültek és összesen 35 példány készült el.
Azt remélték tőle, hogy „megmenti” a Csepel járműgyártását. Mindez persze furcsán hangozhat, mert 1975-ben, a Csepel Autógyár 23 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokában 11 ezer Ikarus járóképes padlóváza készült el. Ez azt jelentette, hogy a gyártószalagról nagyjából 20 percenként gördült le egy-egy jármű. De tény, hogy 1975-től már nem készülhetett több Csepel-motor, és a Rába is ott loholt a cég nyakában az új és modern teherautóival. Szóval nem ülhetett tétlenül, karba tett kézzel a Csepel Autógyár vezetősége.
Érdekesség, hogy a Laplander meglehetősen magas hazai hozzáadott értékkel rendelkezett, hiszen csak a B20-as, négyhengeres Volvo-motor, az M45-ös váltó, a differenciálmű és a fékrendszer volt svéd gyártmány. Ez egészen pontosan 33%-os importhányadot jelentett. A Csepel az alvázkeretet, a rugókat, hűtőt, a felépítményt és a villamos berendezéseket adta bele az együttműködésbe.
A termelés viszonylag dinamikusan futott fel ebből a modellből. 1977-ben már 367 darabot gyártottak le belőle. „A szemre is tetszetős ügyes Volvo-Laplanderekből jövőre már 965 készül három változatban, az egyik az úgynevezett vászontetős kivitelű kocsi” – adta hírül a Pest Megyei Hírlap az említett évben.
A 60 kW (82 LE) teljesítményű motorral szerelt, 4X4-es hajtásképletű járművek maximális sebessége közúton 120, terepen 65 km/óra. A legújabb típus hosszirányban elhelyezett felhajtható ülései 6 személy szállítását teszik lehetővé. A kiváló terepjáró képességű, 900 kg teherbírású, 60%-os kapaszkodóképességű jármű a legmostohább terepviszonyok mellett is biztonságosan üzemeltethető” – írta róla Kolossváry Pál okleveles gépészmérnök.
A modellt elsősorban nyugati országok részére értékesítették és összesen 2720 darab készült belőle (ez magában foglalja a részlegesen előszerelt példányokat is). A magas előállítási költségek miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Az idehaza gyártott Laplanderek kizárólag exportra kerültek, de a korabeli források szerint három darab itthon maradt. Ezek egyike Kádár Jánosé lett, aki ezzel járt vadászni” – olvasható a Helytörténeti Gyűjtemény Szigetszentmiklós Facebook-oldalán. Az a zárt felépítményű jármű a 012340 alvázszámot kapta. (Az össze nem szerelt autók alkatrészeivel és fődarabjaival 3324 darab Laplanderről lehet beszélni)
Nos, aki szeretné, az akár meg is nézhet magának egyet vagy többet, hiszen Győrben nemrég megnyílt a Laplander múzeum Juhos Sándor jóvoltából. A tárlat nem állandó kiállítás, de előzetes bejelentkezéssel látogatható. Aki szeretne, az ezen a linken több információt talál róla.
