A Carrara-i fehér márvány világhírű és nem csak azért, mert Michelangelo ebből alkotta meg a méltán híres Dávid-szobrot. A különleges, magas kalcittartamú kőzetet a legenda szerint már az Etruszkok is ismerték és már időszámításunk előtt, a 2. században is készítettek belőle különféle tárgyakat. Olaszország egyik legismertebb márvány bányája az Apuan-i Alpok lábánál található és bár korábban bányavasúton végezték a termelést, manapság négytengelyes teherjárművek szállítják a méretes márványtömböket.

Köztük van ez a 8×8-as hajtásképletű Scania G500-a XT is, amelynek hajtásáról 13 literes, 500 lóerős dízelmotor gondoskodik. Az erős blokkra nagy szüksége van a teherautónak, ugyanis nem pehelysúlyú rakományokat kell nap, mint nap megmozgatni. Egy szabályosan kivágott márványtömb általában 3 méter hosszú, két méter magas és 1,60 méter széles. Egyetlen tömb súlya pedig 24-25 tonna között mozog, amit természetesen biztonságosan rögzíteni kell az XT platóján.

Ha nem így járnának el a márvány tömbökkel, akkor veszélybe sodornák a Scania fülkéjében dolgozó sofőrt, hiszen az XT nap, mint nap szűk, kavicsos szerpentineken gurul le rakományával. A járművek egyes helyeken csak úgy tudják bevenni a kanyart, ha egy kicsit visszatolatnak. Ilyen és ehhez hasonló műveleteknél a megcsúszó rakomány akár a mélybe is ránthatja a teherjárművet a benne ülő sofőrrel együtt.

Egy bányában sohasem ideálisak a körülmények és a terepviszonyok folyamatosan változhatnak a kitermelés alatt, de szerencsére a Scania G500 XT akár 30 százalékos emelkedőn is képes felkapaszkodni. A kemény munkának természetesen megvan a maga gyümölcse, hiszen a kitermelt fehér márványt a világ minden táján értékesíteni tudják. Hazánkban a Magyar Állami Operaház szfinxei és a Vörösmarty Mihány, a budapesti Vörösmarty téren álló szobra is Carrara-i márványból készült. Igaz, azokat még nem a Scania hozta le a hegyről.

Kövess minket a Facebook-on!
Forrás: Scania