Modulo-típuscsalád

A képen az Evopro Modulo Optimo trolibusz látható, melyet korábban Moszkva is tesztelt volna. A cég arról tájékoztatta a vezess.hu-t, hogy a buszra van orosz érdeklődés, azt azonban nem árulták, hogy pontosak melyik vállalatról van szó.

A BKK-specifikációk alapján elkészített elektromos midibusz, mely a Modulo Medio fantázia nevet viseli.
Mitől más?
A Modulo alapvetően attól különbözik az acélvázas buszokból, hogy kompozit anyagokból, vagyis nagy szilárdságú, könnyűszerkezetes, üvegszálas technológiával megerősített műanyag elemekből készül. Az alkalmazott technológia nagyon hasonlatos a NABI által alkalmazott megoldáshoz, azonban ezeket a járműveket előre elkészített modulokból állítják össze. A hátsó modul a hajtásrendszert, az ajtó modul a kétszárnyú, 1200 milliméter széles ajtót, plusz az ajtóval szemben található ülőhelyeket, az ablak modul pedig 3-3 menetirányra merőleges, vagy 4-4 menetiránnyal megegyezően elhelyezett ülőhelyeket foglalja magába. A homlokfali modul pedig a mellső futóművet, a vezetőülést és az amelletti utasülést tartalmazza. A gyártás során lényegében a modulok számának csökkentésével, vagy növelésével tudják meghatározni a busz hosszúságát.
Miért jó a kompozit?
A kompozit buszok másik nagy előnye, hogy karosszériájuk másfél óra alatt elkészül, így az autóbuszok gyártási ideje jóval kevesebb időt igényel. Aztán persze ott vannak az unásig ismételgetett tények is, mint például, hogy korrózióállóságuk lényegesen jobb, emellett bizonyos sérülések esetén egyszerűbben végezhetők el a javítások. Az Evopro-csoport első embere szerint ezek a buszok 40 százalékkal olcsóbbak a magyar adófizetők számára a külföldről vásárolt buszokkal szemben. A karosszériára 30 évet vállal az Evopro, míg a NABI a korábban Kaposvárott készülő CompoBusokra 18 év strukturális garanciát adott.
Börtönrács lesz a buszokból
A kompozit buszok egyik hátránya, hogy az üzemeltetőket csak hosszú idő után lehet rávenni arra, hogy saját szerszámkészletüket átalakítsák a járművek szervizeléséhez. Az ilyen buszok oldalának például nem lehet csak úgy fúróval neki esni, hiszen megvannak az erre a célra alkalmas eszközök és technikák. Hátrányként lehet még említeni, hogy a kompozit elemekből készült buszok hulladékként történő “feldolgozása” speciális bánásmódot igényel. A kompozit anyagot leginkább feldarálva, az építőiparban lehet hasznosítani, de akár börtönrács-elemek is önthetőek belőlük.
Magyar beszállítók
A Modulo-típuscsaládnál jelentős, több mint 50 százalékos a hazai beszállítói hányad. Ezekben a típusokban Csepel C-300-as kormányművet építenek be, emellett a mellső és a hátsó tengely is a Rábától származik. A Modulo-család kifejlesztése az Evopro-csoport összesen 675,1 millió forint uniós támogatást vett igénybe. A típuscsalád teljes költsége 1 milliárd 360 millió forintot emésztett fel.
Elektromos jövő?
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2050-re az új autók 65 százaléka – részben vagy teljesen – elektromos hajtású lesz. Mészáros Csaba, az Evopro csoport elnök-tulajdonosa szerint 75 elektromos töltővel lefedhető az ország és még ugyanennyivel már 20-30 kilométerenként lehet olyan töltő, amely 15 perc alatt képes feltölteni a jármű akkumulátorát. Az elektromos hajtással szerelt járművek töltéséhez már az Evopro is kínál DC és AC töltőket.
Az Evopro nem áll meg a kompozit buszok fejlesztése terén, hiszen a tulajdonában lévő MABI-Bus Kft.-nek köszönhetően ők gyárthatják az utóbbi évek legsikeresebb magyar fejlesztésű városi buszait, így a korábban Ikarus néven futó V 187-es csuklós, és a V127-es szóló modellt is. Az Evopro-csoport emellett nemcsak a busziparban szeretné kamatoztatni a kompozit-technológia előnyeit. Mészáros Csaba, az Evopro-csoport elnök-tulajdonosa szerint ugyanis a BMW 2022-től csak ilyen technológiával készült autókat kíván gyártani.