Kompozit buszokkal a világ minden tájára

A tavaly mintegy 2,7 milliárd forintos árbevételt produkáló Evopro-csoport 2013-ban, uniós pénzből kezdte meg a Modulo fantázianévre hallgató típuscsalád kifejlesztését. A kompozit-technológiával készülő modellek első darabjai tavaly mutatkoztak be, ma viszont egy trolibusszal, egy CNG-hajtású változattal, valamint egy továbbfejlesztett elektromos midibusszal ismerkedhettünk meg. A cég első embere, Mészáros Csaba szerint az Európában egyedülálló technológiával készülő buszokból, hamar keresett exportcikk lehet.

A Modulo egy városi és elővárosi tömegközlekedésre alkalmas, részben alacsonypadlós autóbusz, mely többféle méretben és hajtással készül. Tavaly a gyártó az elektromos, valamint hibrid üzemű Modulo Medio prototípusát készítette el. Ezek nyolc méter hosszúak és összesen 71 fő szállítására alkalmasak, melyből 22 ülőhely áll rendelkezésre. A típuscsalád most bemutatott tagjai közé tartozik egy sűrített földgázzal (CNG) közlekedő Modulo Optimo, valamint egy trolihajtással szerelt Modulo Optimo. Mindkét jármű 9,5 méter hosszú és összesen 87 utas szállítására alkalmas, melyből 28 ülőhely áll rendelkezésre.

A cég továbbá elkészítette a korábban a Budai Várban is tesztelt elektromos Modulo Medio második generációs változatát, mely kifejezetten BKK-kompatibilis lett. Az Evopro szakemberei a második ajtónál mozgássérültek utazására alkalmas peront alakítottak ki, emellett az utastér színvilága is a fővárosban közlekedő új buszokéhoz hasonló lett. Ugyanakkor egyelőre csak papíron létezik a típuscsalád legkisebb tagja, a Modulo Medio, mely 6,5 méter hosszú.

Mitől más?

A Modulo alapvetően attól különbözik az acélvázas buszokból, hogy kompozit anyagokból, vagyis nagy szilárdságú, könnyűszerkezetes, üvegszálas technológiával megerősített műanyag elemekből készül. Az alkalmazott technológia nagyon hasonlatos a NABI által alkalmazott megoldáshoz, azonban ezeket a járműveket előre elkészített modulokból állítják össze. A hátsó modul a hajtásrendszert, az ajtó modul a kétszárnyú, 1200 milliméter széles ajtót, plusz az ajtóval szemben található ülőhelyeket, az ablak modul pedig 3-3 menetirányra merőleges, vagy 4-4 menetiránnyal megegyezően elhelyezett ülőhelyeket foglalja magába. A homlokfali modul pedig a mellső futóművet, a vezetőülést és az amelletti utasülést tartalmazza. A gyártás során lényegében a modulok számának csökkentésével, vagy növelésével tudják meghatározni a busz hosszúságát.

Egy 8 méter hosszú, 6,1 tonnás menetkész tömeggel rendelkező Evopro Medio 30 százalékkal könnyebb, mint egy acélvázas autóbusz. Csak a karosszéria az összeragasztás után 1490 kilogrammot tesz ki, ami így jóval könnyebb, mint egy hagyományos technológiával készült buszé. A busz kisebb súlya alacsonyabb üzemanyag felhasználást eredményez, így az üzemeltetők kiadásai jelentősen csökkenhetnek nagyobb flotta forgalomba állítása esetén. A kompozit-karosszéria könnyűsége ellenére rendkívül ellenálló, amit az alábbi videó is jól szemléltet, melyen egy NABI Compobus ütközési tesztjét tekinthetjük meg. Nem vicc, a busz gyakorlatilag sértetlen marad.

A kompozit buszok másik nagy előnye, hogy karosszériájuk másfél óra alatt elkészül, így az autóbuszok gyártási ideje jóval kevesebb időt igényel. Aztán persze ott vannak az unásig ismételgetett tények is, mint például, hogy korrózióállóságuk lényegesen jobb, emellett bizonyos sérülések esetén egyszerűbben végezhetők el a javítások. Az Evopro-csoport első embere szerint ezek a buszok 40 százalékkal olcsóbbak a magyar adófizetők számára a külföldről vásárolt buszokkal szemben. A karosszériára 30 évet vállal az Evopro, míg a NABI a korábban Kaposvárott  készülő CompoBusokra 18 év strukturális garanciát adott.

Börtönrács lesz a buszokból
A kompozit buszok egyik hátránya, hogy az üzemeltetőket csak hosszú idő után lehet rávenni arra, hogy saját szerszámkészletüket átalakítsák a járművek szervizeléséhez. Az ilyen buszok oldalának például nem lehet csak úgy fúróval neki esni, hiszen megvannak az erre a célra alkalmas eszközök és technikák. Hátrányként lehet még említeni, hogy a kompozit elemekből készült buszok hulladékként történő “feldolgozása” speciális bánásmódot igényel. A kompozit anyagot leginkább feldarálva, az építőiparban lehet hasznosítani, de akár börtönrács-elemek is önthetőek belőlük.

Magyar beszállítók
A Modulo-típuscsaládnál jelentős, több mint 50 százalékos a hazai beszállítói hányad. Ezekben a típusokban Csepel C-300-as kormányművet  építenek be, emellett a mellső és a hátsó tengely is a Rábától származik. A Modulo-család kifejlesztése az Evopro-csoport összesen 675,1 millió forint uniós támogatást vett igénybe. A típuscsalád teljes költsége 1 milliárd 360 millió forintot emésztett fel.

Elektromos jövő?

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2050-re az új autók 65 százaléka – részben vagy teljesen – elektromos hajtású lesz. Mészáros Csaba, az Evopro csoport elnök-tulajdonosa szerint 75 elektromos töltővel lefedhető az ország és még ugyanennyivel már 20-30 kilométerenként lehet olyan töltő, amely 15 perc alatt képes feltölteni a jármű akkumulátorát. Az elektromos hajtással szerelt járművek töltéséhez már az Evopro is kínál DC és AC töltőket.

 
Az Evopro nem áll meg a kompozit buszok fejlesztése terén, hiszen a tulajdonában lévő MABI-Bus Kft.-nek köszönhetően ők gyárthatják az utóbbi évek legsikeresebb magyar fejlesztésű városi buszait, így a korábban Ikarus néven futó V 187-es csuklós, és a V127-es szóló modellt is. Az Evopro-csoport emellett nemcsak a busziparban szeretné kamatoztatni a kompozit-technológia előnyeit. Mészáros Csaba, az Evopro-csoport elnök-tulajdonosa szerint ugyanis a BMW 2022-től csak ilyen technológiával készült autókat kíván gyártani.