A Nissan már napjainkban is az egyik legszélesebb kishaszonjármű-kínálattal rendelkezik a piacon, de ez még nem minden. A meglehetősen merész terv eléréséhez – miszerint 2016-ra a Nissan vezető márka lesz – az elkövetkező években 11 új modell várható,. Jelenleg a díjnyertes Nissan NV200 kisáruszállítótól az NV400-ason, a Primastaron, Cabstaron át egészen az Atleon teherautóig tart a skála.

De ez még nem minden, hiszen a Japán postánál már az első elektromos hajtású Nissan kisáruszállítók több hónapos éles tesztje is lezajlott, amelyet a jövőben újabbak is követnek majd, Japánban és Európában egyaránt.

Az amerikai filmekben is lassan feltűnnek ezek a taxik:

NV200-ast már próbálgattunk valamikor tavasszal, emlékeim szerint akkor azon keseregtünk, hogy ugyan miért nem kapható ebből itthon személyszállító változat is. Van egy jó hírünk, most már kapható. És hogy miért keseregtünk a hiányán? Mert az Evalia kényelmes, praktikus, és borzasztó sok hely van benne. De nézzük közelebbről.

Inkább okos, mint szép

Az Evalia sokkal inkább racionális, mint emocionális választás végeredményeként kerülhet egy család garázsába. Kintről csinosnak éppen nem mondható a Nissan NV200-as alapjaira épült járgány, de ezt az autót egyáltalán nem a külsejéért fogjuk szeretni. Hanem inkább a tudásáért. A két darab tolóajtónak, a takarékos, motornak, illetve a hatalmas csomagtartónak, kisebb nagyobb rekeszeknek, zuguknak örülhet aki mellette dönt.

Néhány dolgon még volna mit csiszolni, így a kormány tengelyirányú állítása, vagy az automata ablakemelők használata is kedves gesztus lenne a tervezőktől. Szintén nehezen magyarázható – illetve nagyjából értjük, hiszen egyelőre a Renault sem használ ilyet – hogy 2011-ben még ismeretlen a komfortindex ennél a márkánál is.

Íme egy kisfilm az alapként szolgáló, díjnyertes NV200-asról:

A belső ezekkel az apróbb szálkákkal is szimpatikus, szerethető. Magasan ülnek benne az utasok, a tömzsi, bár üvegfelülettel áttört A-oszlopot leszámítva az autóból jó a kilátás, a külső visszapillantók hatalmasak, mindent megmutatnak, a kétoldali tolóajtók segítségével pedig a ki- és beszállás is könnyű, biztonságos mutatvány. 99750 forintos felárért a csomagtartóba két darab, oldalról lehajtható ülést is kap a vevő – illetve ebben az árban a leghátsóknak járó légkondi kiállás és vezérlés is benne van.

Ezek az extra székek a megszokott, harmadik sorba szánt üléseknél nagyobbak, kényelmesebbek, csak a második üléssor döntögetése lehetne valamivel kényelmesebb is, mert így nem a legkönnyebb a hátra kászálódás. Szintén kellemes meglepetés, hogy a harmadik üléssor üzembe helyezése után sem párolog el nyomtalanul a csomagtér, hanem még használható méretű marad. Sőt, ha ez nem lenne elég, akkor akad kihasználható tér az ülések alatt is.

Mi a dízelmotoros variánst próbálgattuk egy rövidke szakaszon, ahol elsőre a turbó vad szuszogása tűnt fel, amely annyira hangosan fújtat, mint éjjelente az avarban botladozó sündisznó. Egy sportosabb autóban ezzel nem is volna gond, de családi modellben kissé tájidegen ez a hang. A vezetés többi részlete is leginkább arról szól, hogy a lehető legkevésbé viseljék meg a sofőrt az autóvezetéssel járó tevékenységek. Könnyen jár a váltó, nem kell elkeseredetten belekapaszkodni a kormányba sem, mindene szépen, könnyedén jár, működik.

A Renault Master műszaki alapjaira épülő NV400-as már teljesen más tészta, ez ízig-vérig haszonjármű. Háromféle tengelytávval, magassággal, motorral, és ugyanennyi felszereltségi szinttel, illetve négyféle hosszúságban, és terhelhetőséggel – 2,8-től 4,5 tonnáig – kapható a modell, igény szerint első-, illetve hátsókerék-hajtással.

Videón így fest az NV400-as:

A raktérfogat 8 és 17 köbméter között mozog, a sebességfokozatok között pedig hatfokozatú manuális, vagy robotizált váltó segítségével lehet kapcsolgatni. Tehát bőven van miből válogatni, könnyen lehet a feladathoz passzoló NV400-ast találni.