Az emberiség álma a motorizáció kezdete óta, örök filmes toposz és sci-fi-elem: a repülő autó. Évről évre találkozunk új, mindig nagyon ígéretes ötletekkel, prototípusokkal, aztán valahogy mindig kudarcba fúlnak a repülőautós próbálkozások. De most mintha tényleg megindult volna valami! A tavalyi Genfi Autószalonon volt egy jópofa és ígéretes, de akkori állapotában teljesen komolytalannak tűnő makett, egy multikopter-autó hibrid, a Frankfurti Autószalonon pedig volt egy jármű, egy szlovák vállalkozás prototípusa, ami elég komolynak tűnt ahhoz, hogy tényleg termék legyen belőle (2020-ban állítólag).

Az idei Genfi Szalonra aztán lélegzetelállítóan nagyot fejlődött a multikopteres cucc, valamint láttunk egy olyan manufakturális terméket a hollandoktól, amit már meg is lehet venni. Mutatjuk videón:

Az Italdesign által kitalált szétszedhető hibridjármű, most, hogy fejlesztésébe immár az Airbus mellé az Audi is beszállt, sokkal realisztikusabb, mint tavalyi állapotában volt, de még mindig messze érezzük a megvalósulástól. Elektromos meghajtással a hatótáv repülőként elég gyérecske lehet, hosszú utakra, amire értelme lenne közút helyett légi úton elindulni,még jó darabig nem lesz alkalmas az akkumulátor-technológia ebben a méretben.

A drón és autó nászából született repülő autó egyelőre csak álom. De nagyon jól néz ki

Városi járműként pedig nehéz elképzelni egy EKKORA drónt, különös tekintettel arra az általános tiltásra, agyonszabályozásra, ami mára a sokkal kisebb, kamerás hobbidrónokat is elérte. Hobbieszköznek pedig nyilván nagyon drága lesz szegény. Talán majd a jövő smart city-iben lehet helye, ahol már olyan szinten központosított lesz a közlekedés-szervezés, hogy ezeket a repülő kocsikat és akár önjáró alvázaikat is el tudja irányítgatni valamiféle mindenható mesterséges intelligencia.

Pöttöm utastér, óriási kijelzővel

Sokkal életképesebb a másik repülő autó a mai környezetünkben; olyannyira, hogy a kiállított masinán már érvényes rendszám is volt, vagyis közúton már lehet használni, a légi alkalmasság igazolásához pedig már csak 50 lerepült teszt-óra van hátra. A holland PAL-V One (Personal Air and Land Vehicle) a biztonságot a hatékonysággal legjobban ötvöző repülőgép-konstrukciót, az autorotációs forgószárnyas megoldást (gyrokopter vagy autogyro)választotta alapnak.

Mezei autóbenzinnel működik

A testből kihajtható szárnyakat a levegőben nem aktív hajtás, hanem a légellenállás forgatja, a hajtóerőt egy toló-légcsavar biztosítja. Ha az üzemanyag elfogy vagy meghibásodik a motor, a gyrokopter akkor is simán levitorlázik és biztonsággal letehető, mert a landolási helyigény ilyenkor is minimális, nem kell neki hosszú kifutópálya, mint egy merevszárnyas repülőnek. (Aki részletesebben elmélyedne a témában, itt találja korábbi gyrokopter-tesztünket – felhívnám a figyelmet a 2013-as cikkem címére. Lehet, hogy tőlem lopták az ötletet a hollandok? :-)

A PAL-V-t két darab, a kisrepülőzésben széles körben elterjedten használ Rotax-motor hajtja, mindkettő 100 lóerős. A levegőben mindkettő működik, a földön elég, ha csak ez egyik megy, mert a mindössze 650 kilogrammos jármű így is simán megfutja a 160 km/h-s végsebességet. A háromkerekű konstrukció okozta stabilitási problémákra is rákérdeztem: kiderült, hogy a PAL-V alatt aktív, a kanyarban a kasztnit döntő futómű van, így ez a szárnyas inverz Velorex nem borul fel, illetve nem támaszkodik le sodrós menetben sem.

Autóúton egy motor is elég a 160-as csúcssebesség eléréséhez

A holland repülő autó természetesen nagyon drága, 299 ezer euró, 93 millió forint az alapváltozat (Sport), az elegánsabb, dekoratívabb, a fűtést is alapáron tartalmazó (!) induló limitált széria, a Pioneer Edition pedig 499 ezer euróba, bő 150 millió forintba kerül.

Forrás: apokrif töredék