A hétvégén rendezik a 40. Forma-1-es Magyar Nagydíjat, a jubileum alkalmából pedig több cikkben tekintünk vissza az első, 1986-os hungaroringi versenyre és annak időszakára.
Egy korábbi anyagunkban már foglalkoztunk az örökzöld kérdéssel, azaz azzal, hogy „miért olyan drága” az evés-ivás a Hungaroringen, hogy mennyibe is került a pályán bekapni vagy meginni valamit, ezúttal viszont kicsit tágabb keretbe helyezzük a pénzügyeket. Az Arcanum Újságok archívumában, a korabeli lapokban böngészve, valamint a KSH adatai alapján megnézzük, mennyibe fájt akkor kijutni a futamra, de azt is, ez hogyan viszonyult az akkori keresetekhez, valamint az egyéb – mondhatni hétköznapibb – kiadásokhoz.
300-ért ülhettünk a poros domboldalon
Kezdjük is a jegyárakkal! Az idei versenyre kismillió opció állt rendelkezésre a kimenni szándékozóknak, az egyszerűség kedvéért most a háromnapos álló-, valamint két különböző tribünjegyet hozzuk példának. A legolcsóbb, álló-, azaz fűre telepedős belépő 2025-ben 150 euró, azaz jelenlegi árfolyamon kb. 60 ezer forintba került, az első kanyarra néző, fedetlen lelátókra a péntek‒vasárnapért 450 eurót (180 ezer Ft), a bokszutcára, rajtrácsra néző, fedett tribünre szóló „Platinum” jegyekért 700 eurót (280 ezer Ft) kellett kiadni. Indokolt a múlt idő, hiszen szinte minden elfogyott.
Az akkori jegyárakon is megtelt a vadonatúj pálya (Kép: Fortepan/Glósz András)
1986-ban a pénteki és szombati edzésnapokra 300-300, a vasárnapi futamra 600 forint volt a belépő állóhelyre. Egyben, „bérletként” péntek-szombatra 500, szombat‒vasárnapra 800, a teljes három napra 1000 forintba került a belépő. A lelátós jegyeket természetesen akkor is drágábban mérték: csak a futamra 1000 Ft, a három napra 1500 Ft volt a jegy.
Ennyit kerestünk ’86-ban
2025-ös szemmel aprópénzről beszélünk, de akkor azért nagyon más volt a világ. A Központi Statisztikai Hivatal adata alapján ’86-ban a bruttó átlagkereset 6435 Ft volt, de jelentős különbségek voltak a bérekben. Egy betanított munkás nagyjából 4000 forintos kezdőfizetéssel lépett be, egy egyszerűbb területen dolgozó szakmunkás 4500-5500 forintra számíthatott, de a szakképzett, például vegyészethez, elektronikához értő munkavállalók vagy épp a tanárok 7000 forintra is számíthattak. A veszélyes üzemben dolgozó bányászok, közülük is a vájárok 10-12 ezer forintot is megkereshettek havonta, ahogy a vállalatvezetők, de akár közép-, azaz részleg-, osztályvezetők is eljuthattak az öt számjegyű bérig.
Ózdi kohászok 1986-ban (Kép: Fortepan/Erdei Katalin)
Mire futotta ennyiből?
Az 1980-as évek elejétől a szocialista tábor legvidámabb barakkjában is meglendült az infláció, ’86-ra már jó ideje a múlté volt a gyakran ma is nosztalgiával emlegetett „háromhatvanas” kenyér – ami azt illeti, az első magyar F1-es futam évében a kilós alföldi fehér kenyér 7,60 Ft volt, de az extrább – ne feledjük, ekkor már itt is ébredezett a reformtáplálkozás –, rozsos, korpás kenyerekért, 75 dekás vagy még kisebb vekni esetén is elkértek 9-13 forintot.
A hagyma kilója 10-15, a káposztáé 5-8, a sárgarépáé 12-15, a jonatánalmáé 11-15 forint volt, a csiperkegombáért viszont 100-at is elkértek. Mirelit babot-borsót bő 40 forintos kilós áron vehettünk, a fagyasztott málna, szamóca már 35-50 Ft volt csomagonként. Szezonon kívül – ún. primőrként – a zöld paprika darabja 5-6 forintot kóstált, a paradicsom kilójáért több mint 60-at is elkértek.
Korabeli virslireklám (Kép: Fortepan/Tóth József Füles)
Az egész csirke kilója 40-55 Ft között mozgott, ennyi volt a pulyka-alsócomb is, a csirkecomb kilója – alsó/felső – 55-70 Ft közé esett. Sertésoldalast 70-85 Ft/kg áron kaphattunk, de a minőségi hús, a marha-vesepecsenye például könnyfakasztó, 200 Ft feletti áron volt elérhető. A sertészsír kilója 25, az étolaj literje 34,20 Ft volt. Füstölt disznósajtot 60, hideg májast 70 Ft/kg áron vehettünk.
Ha megszomjaztunk, már akkoriban is ihattunk kólát, a Coca, a Pepsi literje – még nehéz, literes üvegpalackban! – 16 Ft volt, a jóval egészségesebb, tartósítószer-mentes gyümölcsleveket 27-ért vehettük le a polcról. A boltban 9 Ft volt egy félliteres Kőbányai világos, 14 Ft volt az importált Pilsner Urquell, a Tuborg 16 forintba fájt.
Kocsmapult a ’80-as évekből (Kép: Fortepan)
Aki töményet töltött volna az első F1-es magyar verseny idején, a félliteres kiszerelésű kommersz császárkörtéért 53,30, a minőségi barack- vagy cseresznyepálinkáért 80,30, a vegyes gyümölcspálinkáért 82,30 forintot hagyott a kasszánál az ABC-ben, a Hubertusért 89 forintot, a Lánchíd Brandyért pedig 190,50 forintot fizetett.
A Karaván szemes pörkölt kávé 25 dekás csomagja 80 Ft volt – ezt akkoriban sokan a boltokban található darálókon őrölték –, de igen jellemzőek voltak a rozzsal, árpával „felütött”, legfeljebb 50%-nyi valódi kávét tartalmazó keverékek, a 200 g-os Otthon például 29,50, a Mokka 32 Ft-ba került.
Kisebb csokiszeleteket 6-8, táblákat 9-13 forintért vehettünk, ha valami édes csemegére vágytunk.
A kiskunhalasi piac büféje 1986-ban (Kép: Fortepan/Slachta Krisztina)
Ha az ember bisztróban, büfében kapott volna be pár falatot, ivott volna egy feketét, a virsli párjáért (kenyérrel, mustárral) 20 Ft körüli összeggel számolhatott, a sült hurkáért 10 dekánként kb. 10 forintot adott ki, a sült kolbászért 20-at, a kenyér szeletje 1 Ft volt. Egy pofa sör 13-16, egy deci vörösbor 6-8, egy pálinka 9-12, egy presszókávé 6-8 Ft-ba került.
Ruházkodás, háztartás
Térjünk át a tartós(abb) fogyasztási cikkekre, nézzük először a ruházkodást. A nem mindig jó minőségű, gyakran kényelmetlenül műszálas ruhadarabok közül egy-egy pár harisnyanadrág 70-80 Ft körül kezdődött, ennyi volt egy nyakkendő is, férfi inget 300-500 Ft-os áron, pulóvert 500-1200 forintért, szövetnadrágot 600-1800-ért vehetett az ember ’86-ban. A dzsekiket-kabátokat 2500-10 000 Ft között adták – utóbbiak az irha-bőr darabokat jelentették. Egy konfekcióöltöny 3000 Ft-nál kezdődött, de kétszerese is lehetett. Szabadidőruhát 1000-2000 Ft között kaphattunk, sport- és edzőcipőt 1500-3000-ért.
Más, de viszonyítási alapként fontos: televíziót, hűtőgépet, mosógépet 5000 és 9000 forint közötti árakon vihettünk haza – akkoriban a Gazdálkodj okosan!-ban is így raktuk össze a háztartást…
Szórakozás
Queen-koncert ’86-ban (Kép: Roy Wells/Mirrorpix/Getty Images)
Ha már társasjáték, ezeket 250-450 forintos árakon vehettük meg, míg egy mozijegy például 35-50 Ft volt a mozitól és az előadás idejétől függően. A Queen zenekar néhány héttel az első Magyar Nagydíj előtt koncertezett Budapesten, a legendás, filmen is rögzített népstadionbeli estére elővételben 28, 40 és 60 forintért értékesítették a jegyeket.
Egy rövid, egynapos, itthoni szervezett (buszos) kirándulás akkoriban 250-600 forintba került fejenként, egy belföldi, egyhetes-tíznapos nyaralás ennek kb. tízszerese, „baráti országba”, például Jugoszláviába, tengerpartra pedig 11 ezer Ft volt a Magyar Nagydíj szervezésében is részt vállaló IBUSZ-nál.
Balatoni nyár a ’80-as évek közepén (Kép: Fortepan)
Újdonság, így keservesen drága volt, de talán a mai legújabb játékkonzolok vagy csúcsmobilok megfelelőjeként megemlíthetjük, hogy egy új Commodore 64-es személyi számítógép 29-31 ezer Ft-ba került.
Hogy akkor vagy ma tud(ott volna) jobban gazdálkodni az ember, belefért volna-e a Magyar Nagydíj – akár családos – helyszíni megnézése, és hogy belefér-e ma, mindenki döntse el maga, de bízunk benne, hogy a fenti összeállítással sikerült összehasonlítási alapot adnunk, a fiatalabbaknak betekintést nyújtanunk az akkori viszonyokba!
