Akinek napi rutin a vezetés és már rég nem izgul azon, ha volán mögé kell ülni, annak biztosan ismerős az a pillanat, amikor még nem alszik el, de már rég nincs ott fejben. Kicsit hosszabban pillant rá a telefonra, a középkonzolra, a navigációra, elkalandozik a figyelme, és közben az autó továbbra is 90 km/órával, vagy éppen 130-cal halad. Az Európai Unió szerint ezek azok a másodpercek, amelyekből nagyon könnyen lesz baleset.

Ezért lép életbe a következő nagyobb állomás az EU általános járműbiztonsági rendeletében. A 2019/2144-es szabályozás több lépcsőben tette kötelezővé az új biztonsági rendszereket, az ütemezés szerint 2026. július 7. az egyik következő határnap az elsőként forgalomba helyezett új járműveknél.

A legtöbb autós fáradtságfigyelőként ismeri ezeket a megoldásokat, de valójában két külön rendszerről van szó. A DDAW, vagyis a Driver Drowsiness and Attention Warning a vezető álmosságát, figyelmi állapotát próbálja felismerni. Ezt sok autó eddig is viszonylag egyszerű módszerekkel tette: figyelte a kormánymozdulatokat, a sávon belüli mozgást, a pedálkezelést vagy az utazás hosszát.

A mostani fontosabb újdonság az ADDW, az Advanced Driver Distraction Warning. Ez már kifejezetten azt nézi, hogy a vezető figyelmét eltereli-e valami. A szabályozási összefoglalók szerint a rendszer a vezető tekintetének irányát figyeli, és akkor ad jelzést, ha az autós túl hosszú ideig nem a vezetés szempontjából fontos területre néz.

Mikor szól bele az autó?

Az ADDW működésének lényege nem az, hogy minden pillantásért rászóljon a sofőrre. A szabályozás olyan helyzetekre készül, amikor a vezető tekintete tartósan a kritikusnak tekintett zónába kerül, például lefelé, a középkonzol, az öle, az utastér egy része vagy akár a telefon irányába. Az InterRegs összefoglalója szerint 20 és 50 km/óra között 6 másodpercnél hosszabb, 50 km/óra felett 3,5 másodpercnél hosszabb “elkalandozásnál” kell figyelmeztetnie a rendszernek.

A jelzés lehet vizuális, hangjelzéses vagy tapintható figyelmeztetés is, például kormány- vagy ülésrezgés. A cél nem a büntetés, hanem az, hogy a vezetőt visszarántsa oda, amikor még nem történik baj.

Milyen autókra vonatkozik?

A szabály nem azt jelenti, hogy júliustól minden ma futó autóba utólag kamerát kell szerelni. A már forgalomban lévő, illetve korábban nyilvántartásba vett autókat ez nem érinti. A kötelezettség az újonnan forgalomba helyezett járművekre vonatkozik.

Az ADDW 2026. július 7-től lesz kötelező az újonnan forgalomba helyezett európai járműveknél, míg a DDAW már korábban, az új típusoknál 2022-től, az újonnan regisztrált autóknál 2024-től megjelent kötelező elemként.

A szabályozás nem csak a személyautókra, hanem az áruszállító gépjárművek széles körére és a buszokra is vonatkozik.

Az autó figyel, de elvileg nem rögzít mindent

A fedélzeti kamerás figyelésnél azonnal felmerül az adatvédelmi kérdés: vajon az autó rögzíti-e, hogy ki, mikor, merre nézett? Az ADDW-ről szóló technikai háttéranyag szerint a rendszer célja a figyelemelterelés felismerése és a vezető figyelmeztetése, a szabályozás pedig nem tömeges videógyűjtésről szól. A TRL uniós háttéranyaga is azt emeli ki, hogy az ADDW-nek azt kell felismernie, amikor a vezető vizuális figyelme nem a vezetési helyzetre irányul.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden autós szeretni fogja. Az új autókban már ma is sokan idegesítőnek tartják a sípoló, rezgő, villogó vezetéstámogató rendszereket, és az ADDW is azok közé a megoldások közé tartozhat, amelyekkel eleinte sok vita lesz. Főleg akkor, ha túl érzékenyen működik, vagy olyan mozdulatokra is figyelmeztet, amelyeket a sofőr teljesen ártalmatlannak érez.

Drágábbak lesznek tőle az autók?

A plusz kamera, szenzor, vezérlőelektronika és szoftver nyilván nincs ingyen, de az uniós jogszabály önmagában nem ír elő egységes, autóra lebontott költséget. A gyártók ezt jellemzően nem külön tételként mutatják majd meg a vevőnek, hanem beépítik az új autók árába, ugyanúgy, ahogy korábban az ABS, az ESP, a vészfékasszisztens vagy a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer is lassan alapfelszereléssé vált.

Az EU a járműbiztonsági csomagtól komoly eredményt vár: a Bizottság korábbi kommunikációja szerint az új kötelező vezetéstámogató rendszerek hosszabb távon több tízezer élet megmentéséhez és rengeteg súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.