A Forma–1 vezetői azon gondolkodnak, hogyan lehetne finomhangolni egy olyan új koncepciót, amely papíron a jövőt képviseli, a pályán viszont egyre több érdekes összecsapást eredményez. Nemrég kulcsfontosságú egyeztetés zajlott a csapatok, a szövetség és a versenyzők között, a Miami Nagydíj előtt módosításokról is döntöttek.

A probléma gyökere az autók működésében keresendő. Az új generációs F1-es gépek az energia-visszanyerésre és az elektromos teljesítményre építenek, ami radikálisan átalakítja a menetdinamikát. Az egyik látványos végeredmény az extrém sebességkülönbség lett az egyenesek végén, majd kényszerű lassítás a tempós kanyarok előtt. Ez torzítja a vezetési élményt és komoly biztonsági aggályokat is felvet – ezt példázza Oliver Bearman szuzukai balesete is.

Az elfogadott technikai módosítások középpontjában az energiamenedzsment áll. A jelenlegi tervek szerint a kvalifikáción csökkentenék a maximálisan felhasználható energia mennyiségét 8 MJ-ról 7 MJ-ra, ezzel visszafogva a túlzott visszatáplálást és ösztönözve az egyenletesebb köröket. Emellett nő azon futamoknak a száma, ahol alacsonyabb energialimiteket alkalmazhatnak, így a mezőny jobban igazodhat az egyes pályák karakteréhez. A rendszer egyik kulcselemének, az úgynevezett MGU-K-nak a működése is átalakul, ugyanis a teljes, akár 350 kW-os teljesítmény csak bizonyos gyorsítási zónákban – például előzési pontokon – lesz elérhető, míg a kör többi részén ezt 250 kW-ra korlátozzák.

A biztonság szintén hangsúlyos szerepet kap a változtatásokban. Új rendszer figyeli majd a rajtokat, ez pedig képes érzékelni, ha egy autó rendellenesen lassan gyorsul, és ilyen esetben automatikusan extra elektromos rásegítést kap, hogy elkerülhetőek legyenek a veszélyes szituációk. Nedves körülmények között is finomhangolják a működést – csökkentik az energialeadást, javítják a gumik kezdeti tapadását, valamint egyértelműbb fényjelzésekkel segítik a pilóták reakcióidejét rossz látási viszonyok között.

A döntéshozók helyzetét nehezíti a versenynaptár. A következő futamok – Miami és Kanada – sprintformátumban zajlanak, ami minimális tesztelési lehetőséget biztosít. Éppen ezért felmerült, hogy a sprinthétvégék időzítéséhez és lebonyolításához is hozzányúlhatnak.

Egyes események akár későbbre tolódhatnak, vagy az eddig megszokott időrendi struktúra is átalakulhat annak érdekében, hogy több lehetőség nyíljon a változtatások kipróbálására – derült ki Alan Permane Racernek adott nyilatkozatából.