A 2026. márciusban a jelentősen emelkedő üzemanyagárakra válaszul Magyarországon védett árakat vezettek be. A benzin árát 595, a dízelét 615 forintban maximalizálták, miközben csökkentették a jövedéki adót, felszabadították a stratégiai készletek egy részét és exporttilalmat vezettek be – derül ki a Másfélfok elemzéséből.
Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az intézkedés akár 80 milliárd forintos költségvetési kiesést okozhat, és társadalmilag is aránytalan, hiszen a nagyobb felhasználás miatt a tehetősebb háztartások részesülnek belőle jelentősebb mértékben. A legszámottevőbb probléma azonban, hogy az árstop szembemegy a klímavédelmi célokkal.
Magyarország mobilitási szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását a hazai és az uniós klímapolitikai vállalások szerint, ehhez képest a rendszer változatlanul erősen fosszilis alapú, ugyanis az energiafelhasználás legalább 90 százaléka kőolajszármazékokra épül. A korábbi tapasztalatok is ezt erősítik. A 2022-es árstop idején rekordmagas volt az emisszió, míg 2023-ban – a szabályozás kivezetése után – 7,3 százalékos csökkenést mértek – állítja a szakértő. Ez azonban nem a zöld átállásnak, hanem a magasabb árak miatti visszafogottabb fogyasztásnak volt köszönhető.
Fontos hozzátennünk, hogy az olcsóbb árak nemcsak a hazai autósokra lehettek hatással, de 2022 első felében a kedvezményes ár még a külföldiek számára is elérhető volt, ami élénkítette a tranzitforgalmat.
A gyakran változó szabályozás a közösségi közlekedést is bizonytalanságban tartja. Bár végül a BKV bekerült a kedvezményes árkörbe, a fővárosi közlekedési rendszer működését is nehezítette az intézkedések kiszámíthatatlansága, ami hosszú távon visszavetheti a fejlesztéseket. Eközben a fenntartható alternatívák – mint a vasút vagy a mikromobilitás – továbbra is alulhasznosítottak. A vasút jelentős kibocsátáscsökkentést kínálna, mégis forráshiánnyal és elöregedett infrastruktúrával küzd.
„A Mol Bubi 2.0 és a 3.0 közötti háromhónapos, 2026 tavaszára eső leállása stratégiai hiba. A tapasztalatok szerint az ilyen kiesések alatti szokástörések miatt a felhasználók jelentős része visszaszokik az autóba. A kerékpározás lendülete, amely az elmúlt években 14 millió bérlést produkált, most pont a legfontosabb szezonban törik meg, amit a júniusban érkező elektromos rásegítésű bringák is csak nehezen tudnak majd helyreállítani” – áll az elemzésben.
A szakértők szerint a jelenlegi lépések inkább tűzoltásnak tekinthetők. A valódi megoldás az átfogó szemléletváltás lenne, amely végső célja a közlekedési igények csökkentése, a közösségi és fenntartható módszerek erősítése, valamint a fosszilis függőség fokozatos leépítése.
A Vezess alábbi cikkéből kiderül, hogy 2025-ben mennyi üzemanyagot vásároltak a hazai töltőállomásokon:
A cikk szerzője: Szabó Máté
