A vasfüggöny mögötti járműipar számtalan emlékezetes autót szült, de ha meg kell nevezni egy ikont, sokak választása egyértelműen a Trabant 601-esre esik. Hivatalosan 1963-ban mutatták be az autót, és majdnem három évtizeden át gyártották. 0,6 literes kéthengeres, kétütemű motorja legjobb esetben is csak 26 lóerős volt 53 Nm csúcsnyomatékkal, de sokaknak így is a világot nyitotta meg a 615 kilós jármű, mely kb. 20-30 másodperc alatt érte el a 100 km/órás végsebességet.
A Trabant eszközből nem egy nap alatt vált szimbólummá, de fontos lépést jelentett ebben a folyamatban David Černý munkássága. A cseh művész 1990-ben alkotta meg Quo Vadis nevű szobrát, mely egy Trabantot ábrázol, hatalmas emberi lábakkal.
Az eredetileg fémből és üvegszálból készült, 310 cm magas alkotás neve magyarul azt jelenti, hová mész. Története mélyebb annál, mint amit a fura, rémálomba illő megjelenés sugall. Annak idején ugyanis Csehszlovákia, azon belül is Prága és a nyugatnémet nagykövetség nagy szerepet játszott abban, hogy az NDK-ból nyugatra vágyó emberek átjussanak az NSZK-ba. Sokan beültek a Trabantjukba, átautóztak a baráti szomszédhoz, ahonnan aztán sokan más módokon, autójukat hátrahagyva mentek nyugati irányba.
Ezt ismerve egészen másképp nézhetünk a szoborra, melyből kettő is van. Az eredeti változat Lipcsében található, míg egy híresebb, bronzból készült változatot, melyet 2001-ben öntöttek, a prágai német nagykövetség udvarában helyezték el.
