Meglepő ellentmondásra jutott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatása: a balesetet okozó sofőrök sokszor jobban ismerik a KRESZ szabályait, mint vétlen áldozataik. A gond tehát nem feltétlenül a tudáshiány – inkább az, hogy sokan a szabályok ismerete ellenére sem tartják be azokat.
Felmerül tehát a kérdés, mit lehet kezdeni azokkal, akiket sem a pénzbírság, sem a szabadságvesztés nem tart vissza a gyorshajtástól, a veszélyes manőverektől, az ittas vagy bódult vezetéstől, sőt attól sem, hogy eltiltásuk idején újra volán mögé üljenek?
Magyarországon a közúti balesetek 95 százaléka emberi hibára vezethető vissza – olvasható a Közlekedéstudományi Intézet cikkében. A fő okok évtizedek óta változatlanok:
- gyorshajtás,
- elsőbbségadás elmulasztása,
- szabálytalan előzés és kanyarodás.
2024-ben azonban fordulat történt, azóta már nem a gyorshajtás áll az első helyen, hanem az elsőbbség megadásának elmulasztása. Az előbbi az esetek 27, az utóbbi 32 százalékáért felel manapság. Vagyis egyre inkább a figyelmetlenség és a szabályok tudatos figyelmen kívül hagyása okozza a legtöbb balesetet.
2021 óta Magyarországon börtönbüntetés járhat az eltiltás alatti vezetésért, és a bíróságok élnek is ezzel a lehetőséggel. Az ittas járművezetők után ma már az eltiltás alatt vezetők alkotják a második legnagyobb csoportot a közlekedési bűncselekmények miatt fogvatartottak között.
Ennek ellenére szinte minden héten akad olyan sofőr, akit többszöri eltiltás után is vezetés közben kapnak el.
Nem csak magyar probléma
Ez a jelenség nem kizárólag hazai sajátosság. Európa-szerte – sőt világszerte – keresik a választ arra, hogyan lehet hatékonyan fellépni azokkal szemben, akik ugyan ismerik a szabályokat, mégsem tartják be őket. A megoldás a szigorúbb büntetés? Több vezetéstámogató rendszer? Vagy inkább az oktatás és szemléletformálás?
A német „csodafegyver”: a Medizinisch-Psychologische Untersuchung (MPU), magyarul egy speciális orvospszichológiai vizsgálat.
Németország egy sajátos, sokak által „Idiótatesztként” emlegetett módszert alkalmaz a visszaeső vagy súlyos szabálysértést elkövető sofőrökkel szemben. Az MPU egy háromlépcsős, komplex alkalmassági vizsgálat.
- Az ittas vezetők esetében például hajmintát vesznek, amelyből kimutatható, valóban betartották-e az előírt absztinenciát az előző hónapokban. Így kiszűrhető, hogy a változás valódi-e, vagy csupán ideiglenes.
- A résztvevők számítógépes reakcióidő- és koncentrációs teszteken is átesnek, ahol éberségüket és stressztűrésüket vizsgálják. Hasonló vizsgálatok Magyarországon is léteznek az utánképzések során.
- A legnagyobb kihívást a 45–60 perces pszichológiai mélyinterjú jelenti. Itt nem azt kérdezik, ismeri-e a sofőr a szabályokat, hanem azt vizsgálják, belátta-e a hibáját, és megváltozott-e a hozzáállása. A betanult válaszok gyorsan lelepleződnek.
Az MPU-n állítólag felkészülés nélkül a jelentkezők mintegy 90 százaléka elbukik, de még megfelelő tréning után is 40–50 százalékos a sikertelenségi arány.
A német statisztikák szerint viszont azoknál, akik sikeresen teljesítik a vizsgálatot, jelentősen csökken a visszaesés aránya. A rendszer ugyanis valódi önreflexióra és életmódbeli változásra kényszeríti a résztvevőket.
