25 évvel ezelőtt döntött úgy Budapest, hogy használt villamosokat vásárol Hannoverből. A német városból még zöld színben érkező szerelvények a Ganz UV villamosokat váltották ki és annak idején minőségi ugrást jelentettek a fotocellás utasajtajaikkal, valamint éberségfigyelő berendezésükkel. Bár ilyen TW 6000-es szerelvények még mindig közlekednek Hannoverben, de akkor hogy lehet, hogy annak idején megváltak tőlük?
Nos, a magyarázat egyszerű. Hannover 2000-ben világkiállítást tartott, és ebből kifolyólag sok villamosra volt szüksége. A világkiállítás után a felesleget értékesítették, amelyekre Hága és Budapest jelentkezett be. Amikor megérkeztek a fővárosba, akkor még a Tatra T5C5 típusú villamosok számítottak a BKV flottájában a legkorszerűbbnek. Az első, vadonatúj, alacsony padlós villamosok 2006. március 14-én kerültek Budapestre a Siemens Combinók személyében.
Néhány évig tehát a TW 6000-es volt a csúcs a szó szoros értelmében a fővárosban. Holott fejlesztése már a ’70-es évek elején elkezdődött ennek a típusnak. Az a koncepció keltette életre, miszerint Hannover fejleszteni kívánta a közlekedését és olyan villamosvonalakat akart létrehozni, amelyek bizonyos szakaszokon ‒ a metróhoz hasonlóan ‒ a föld alatt is közlekednek. Így született meg a Stadtbahn, amely egy zárt pályán közlekedő, kétirányú villamos járművet takart. A TW 6000-eseket nemcsak a Düwag, hanem egy ideig a Siemens is gyártotta.
A Fővárosi Közgyűlés 2001. február 22-én szavazott meg 7 milliárd forintot a hannoveri villamosok vásárlására, amelynek keretében Budapestre 68 darab ilyen jármű érkezhetett. Később azonban ‒ miután a TW 6000-es sikeresen teljesítette a 10 ezer kilométeres futáspróbát ‒ további nyolc szerelvényt rendeltek, így a teljes flotta 76 darabra nőtt. (2010‒2018 között újabb példányokat szerzett be a főváros, amelynek eredményeképpen már 113 darab állt az utazóközönség szolgálatában.)
A típust először 2001. július 13-án mutatták be a nyilvánosságnak az 50-es villamos vonalán Budapesten, majd október 3-án forgalomba álltak a 63-as és 13-as összevonásával létrejött 3-as villamosvonalon. Azóta gyakorlatilag hozzátartoznak a fővárosi közösségi közlekedéshez. Bár a köznyelv olyan becenevekkel is illette, mint például Banán vagy Teve, nem mindenki zárta a szívébe.
Ez abból fakad, hogy magas padlószinttel rendelkeznek, ezeket ugyanis eredetileg „vegyes” üzemre tervezték, mert a föld alatt kvázi metróként funkcionálnak Hannoverben, és a be- és kiszállás ideje alatt a megálló és a padló szintje egybeesik. A villamos ugyanakkor arra is alkalmas, hogy olyan helyeken álljon meg, ahol nincs magas peron. Ezt használta ki Budapest, és így közlekednek már a fővárosban negyedszázada. Bár korábban volt ígéret arra, hogy megemelik a járdaszintet azokon a vonalakon, ahol ezek a szerelvények közlekednek, ez végül nem valósult meg. Gyakorlatilag első napjaik óta „alacsony peronos” üzemmódban használja őket a BKV.
A BKV nemrég a 25 éves évforduló előtt tisztelegve egy hosszabb videót készített a típusról, amit érdemes megnézni azoknak, akik érdekes technikai információkat szeretnének megtudni a típusról.
