Japánban olyan komolyan veszik a vasúti közlekedést, mint sehol a világon. Néhány perces késésért nemhogy a mozdonyvezető, hanem a közlekedési miniszter is önként mond fel, mert ez a szégyen majdhogynem szeppukuért kiált. Ehhez képest itthon a MÁV 2024-ben 7 évnyi késést lapátolt össze, és még csak meg sem rezzent a felelősök szemöldöke ‒ nemhogy felmondások, még csak kirúgások sem nagyon voltak, de ezt csak zárójelben.
Visszatérve Japánhoz, náluk az szóba sem jöhet, hogy egy állomás átépítése belepiszkítson a vasúti közlekedésbe, szóval az éjszakai járatszünet ideje alatt oldották meg a komplett modernizálást.
A Nyugat-Japán Vasúttársaság (JR West) mindössze három óra alatt cserélt le egy teljes vasútállomást előregyártott, 3D-nyomtatott elemek segítségével. Az innovatív módszerrel felhúzott állomás egy 1949-ben épült, fából készült épületet váltott le. Az állomást naponta 400 utas használja.
A helyi lapok beszámolója szerint a JR West az éjszakai járatszünetet használta ki, ekkor kezdték meg a munkát. A helyszínre négy üreges, 3D-nyomtatott habarcsból készült elemet szállítottak, amelyet a helyszínen betonnal öntöttek ki, és vasalatot is kapott.
A társaság állítása szerint ez a világ első 3D-nyomtatott vasútállomása. A JR West azt is közölte, hogy az új építési módszer költségei feleannyiba kerültek, mint a hagyományos vasbeton alkalmazása.
A vasúttársaság a jövőben más projektjeinél is fontolóra veszi a 3D-nyomtatás alkalmazását, és a szakma figyelme most arra irányul, mennyire lehet ezt az eljárást nagyobb léptékben alkalmazni a vasútállomások építésében.
A 3D-nyomtatás iránti érdeklődés már a világűrben is egyre nagyobb: a NASA például azt vizsgálja, hogyan lehetne a Mars felszínéről származó talajt megolvasztani és 3D-nyomtatásra alkalmas anyaggá alakítani, így jelentősen csökkentve az űrbéli építkezésekhez szükséges anyagok Földről történő szállításának költségeit.
Lehetséges tehát, hogy a jövőben nemcsak vasútállomásokat, hanem komplett lakóhelyeket is nyomtathatnak, mondjuk a Mars felszínén.
