Teszt: Honda Civic 1.7 CTDi

Új erényekkel

Kulcsszavak: Honda, Civic

Fikarcnyi sportosság sincs az ötajtós Honda Civic formájában, hiszen amikor a jelenlegi generáció megjelent, a sportosság egyedüli továbbvivője a háromajtós Type-R lett. Az ötajtós Civic családi szerepet vett fel, és a mai divat szerint nem csak oldal- és hosszirányba nyúlt meg, hanem felfelé is nőtt egy szűk arasznyit. Mivel a szélvédő szinte egy síkot képez a motorháztetővel, a hátfal pedig meredeken záródik, az egyterű hatás egyértelmű.

Beülve is azonnal szemet szúr a buszlimuzin érzés, mivel nem mélyre huppanunk bele az ülésekbe, hanem magasra mászunk fel. Viszont még így is marad majd' 10 centi hely egy 190 centi körül vezető feje felett, a kisebbek pedig galériát is barkácsolhatnak autójukba. Szintén egyterű sugallatra a középkonzolba építették a váltókart. Szegény kar úgy néz ki, mintha középen eltörték volna, de így pont a vezető keze közelébe kerül. Váltáskor alig kell elvenni kezünket a kormányról. A váltó ötfokozatú, rövid utat jár be és pontos, de túl szorosan kapcsolható.

Nagyon tágas elöl a Civic és tárolóhelyből is rengeteget találunk. Pohártartó van a kormánytól balra és a középkonzol alatt is. Kisebb és nagyobb rekesz számtalan méretben és formában várja a raktározni való apróságokat.

Akkora a hely hátul, hogy el lehet tévedni. Ráadásul, mint egy jobb egyterűnél, teljesen sík a padló, így a középen ülő sincs bajban lába elhelyezésével. Sajnos a második üléssorban kevesebb a tárolórekesz, mint eggyel előbb. Zsebet csak a jobb első ülés támlájára varrtak, de a hátsó térképzsebek pótolják ezt a hiányosságot. Az átlagosnál nagyobb utastérhez átlagos méretű, de könnyen rámolható csomagtartó csatlakozik. A padló alatt csak szükségpótkeréknek jutott hely.

Korábban büszkén mondott nemet dízelmotor alkalmazására a Honda, mondván, tudnak ők olyan benzinmotort készíteni, ami dízelesen keveset fogyaszt. Ma már azonban ők sem zárkózhatnak el a gázolajos üzemtől. A Civic-be épített dízel még nem az igazi, mivel nem teljes egészében Honda fejlesztés, de az ősszel megjelenő 2,2 literes Accord dízel már 100 százalékban Honda munka gyümölcse.

A Civic 1,7 literes CTDi jelű motorja Isuzu eredetű blokkra épül, amit a Honda és Isuzu mérnökei együttes munkával alakítottak át közös nyomócsöves egységgé. 100 lóerős legnagyobb teljesítmény és 220 Nm-es maximális nyomaték jellemzi az 1,7-es motort. Az első hallásra csekély erények mellé 11,2 másodperces 100-as sprintidő és 182 km/órás végsebesség társul, no meg papíron 5,0 literes átlagfogyasztás.

A kutya ott van elásva, hogy a motorhoz csatlakoztatott ötfokozatú váltó a dízelmódhoz képest rövid áttételezésű. Ötödik fokozatban 3000-es fordulatnál csak 130 km/órával megyünk. Nem ritka, hogy más dízelek ilyen fordulaton 150-160 km/órával haladnak.

Nem csak a százig, hanem a végsebesség közeléig könnyedén vágtázik a dízel Civic. Bár csak valamivel a 2000-es fordulat alatt kezd erőteljes gyorsításba a motor, de a rövid váltó miatt ügyesen lehet az erőben duzzadó fordulatszám tartományt kihasználni. Egy személlyel és üres csomagtartóval magabiztosan elvállalhatunk előzéseket országúton, akár visszaváltás nélkül is. Családdal és csomagjaikkal megrakva az autót sem megy el az 1,7-es dízelmotor kedve a száguldástól, bár ekkor már többször kell a kézközelben lévő váltókarhoz nyúlni.

Hosszú áttételezésű váltót azért szoktak alkalmazni, hogy a fogyasztást még alacsonyabb szintre lehessen szorítani. A rövid váltójú dízel Civic átlagosan, főként városi használat alatt 7,9 literes fogyasztást produkált. Rövidebb országúti utazáskor azonban 5,5-6,0 liter közé volt szorítható a 100 kilométeren elfogyasztott gázolajmennyiség. Alacsony fogyasztást kitűzve célként akár 5 liter alá is le lehet menni.

Rugalmas karakterisztikájával és kedvező fogyasztásával elnyerte tetszésünket a 100 lóerős dízelmotor, alacsony fordulaton keltett hangos és mély dörmögése viszont fájó pont.

Futóművét illetően szerencsére az ötajtós Civic-ben is maradt sportosság, de itt is érezhető a kényelemre törekvés. Elöl McPherson rugóstag, hátul kettős keresztlengőkar adja a futómű alapját, ami pontos és gyors kanyarvételt tesz lehetővé. A kényelmes rugózásról egyrészt a hosszú tengelytáv, másrészt a kissé lágyabbra vett lengéscsillapítás gondoskodik. Ennek ellenére a komolyabb úthibákról tudomást nyernek az utasok.

Annyira nem magas a karosszéria és nem lágy a csillapítás, hogy kanyarban vagy hirtelen irányváltáskor megbillenne az autó, a Civic minden körülmény közt agresszívan ragaszkodik az úthoz. Gyorsan vett kanyarban ráhúzva az ívre, vagy gázelvételre épp hogy meg tud indulni az autó hátulja. Menetstabilizáló elektronika nincs és nem is rendelhető. Jó lassítóképességéről és pontosan érezhető adagolhatóságáról tett tanúbizonyságot a fékrendszer.

Versenytársaihoz mérve kedvező áron árusítják a Civic 1.7 CTDi-t. Az 1,7-es dízel 140 ezer forinttal drágább, mint 1,6-os benzines társa, így 4 490 000 forintba kerül az autó. Teljes a felszereltség, mivel a négy légzsákon, blokkolásgátlón, négy elektromos ablakemelőn, központi záron, CD-s autórádión túl a manuális légkondicionáló is széria.