Egy hónappal a fővárosi 56-osok terének fizetőssé tétele után immár tapasztalatok birtokában, látványos fotókkal a zsebben lehet keseregni azon, amit előre sejteni lehetett. Budapest – jó eséllyel az ország – legnagyobb P+R parkolójának beárazása a város szíve felé kényszerített rengeteg autót.

A pénzszedő automatákkal körbeszórt területek ma nagyrészt üresen állnak, az autók százai beözönlöttek a zöld lakóövezetekbe. Rosszul járt mindenki. Az is, aki addig a tér két oldalán parkolt, és az is, aki addig soha nem állt oda a járművével.

Minden autós felszisszen, ha meghallja a sokat ismételgetett kifejezést: forgalomszabályozás. Természetesen a Dózsa György út menti óriási felszíni parkolók használóinak szeptember elejétől bevezetett megsarcolását is ezzel indokolták. Nézzük meg a történteket az elejétől.

Forgalomszabályozás, de hogyan?

Hatásosabb lesz látni a budapesti barkácsolás eredményét, ha előtte röviden leírjuk, hogyan néz ki normális esetben a fizetős parkolás segítségével a forgalomszabályozás. Kezdjük ezzel, bár a kifejezést minden autós ismeri, hiszen sokadszor verik át vele.

Leegyszerűsítve a módszer lényege, hogy minél beljebb megyünk egy nagyvárosba, normális esetben annál magasabb összegért engedik a döntéshozók az autók megállását, hiszen minél beljebb megyünk, jellemzően annál nagyobb a zsúfoltság. Egyre több a torlódás és a dugó, ebből adódóan nő a zaj és légszennyezettség.

A magas díjakkal azonban megpróbálják rábírni a járművezetőket, hogy legyenek szívesek egyre kijjebb és kijjebb hagyni az autóikat, cserébe a tömegközlekedési csomópontok közelében működő hatalmas P+R parkolókat kapnak. Lehetőleg minél kijjebb, közel a város széléhez. Így aki mondjuk az agglomerációból autózik be egy nagyvárosba, a kocsija leparkolása után metróval, busszal, villamossal haladhat beljebb. Környezetkímélőbb megoldás, élhetőbb tőle a város.

A Hősök terétől haladva ez az első nagy parkoló

A második

A harmadik. Ennek így mi értelme?

Miként sikerült itt éppen az ellenkezőjét elérni?

Zugló kezdeményezésére a Fővárosi Önkormányzat döntése után szeptembertől fizetős lett több más XIV. kerületi utca mellett az 56-osok terének két oldalán terpeszkedő 3 darab gigantikus parkoló. Az egykori Felvonulási téren elférne vagy 6-8 darab nagyméretű focipálya, naponta ezernél is több személyautó parkolt ide.

Aki használta, tudja, hogy hétköznap reggelenként 8 és 9 óra között mindig megtelt mindhárom. Az agglomerációból sokan letették itt az autójukat, és a közeli földalattival, vagy a parkoló melletti megállókból trolival mentek tovább a dolgukra. Nem a városvezetés tudatos építő munkájaként lett a 3 macskaköves térből gigantikus P+R parkoló, hanem az autósok mindennapi szokásai tették azzá.

Jobb lett volna még kijjebb kialakítani az ország legnagyobb P+R parkolóját, de ha a főváros vezetése nem tette meg, az autósok kialakították maguknak ott, ahol megvolt ehhez minden. Földrajzilag már nem Budapest szűken vett belvárosa ez a terület, a Kiskörúttól olyan 2,5 kilométerre van, a Nagykörúttól kb. 1,5 kilométerre, megközelítéstől függően ezeket szokták Budapest belvárosi határainak nevezni.

Nos, a hatalmas parkolók ingyenességének megszüntetésével valóban sikerült a forgalomszabályozás, csak hát lábon lőtte magát vele a város. A pénteken délelőtt 9 óra 45 körül készült cikkbeli fotók az elmúlt hetekben állandósult helyzetet mutatják, a parkolók 80-90 százalékban üresen állnak. Sajnos a környezetvédők nem örülhetnek, szó nincs róla, hogy az innen elpártolt autósokból mind jegylyukasztó BKV-használók lettek.

Az üresen tátongó parkolók szomszédjában fekvő, zöldövezeti, lakóházakkal teli utcák (pl. Benczúr, Délibáb) ugyanis hirtelen megteltek autókkal. Az itt élő, kerületi parkolási matricájuk birtokában az 56-osok tere melletti parkolókat soha nem használó autósok pár hete alig tudnak megállni az otthonuknál. Gyakori, hogy egy vagy két utcával a sajátjuk mellett tudják csak lerakni a kocsijukat. Ráadásul ezek az utcák beljebb fekszenek az 56-osok terénél.

Tetszik érteni?  A külsőbb városrészből a belsőbb városrészbe húzódtak az autók. A parkolóból a lakóházak közé.

A Benczúr utca ugyanakkor

Ki hová tud, oda áll

Direkt csinálta ezt a zuglói vezetés?

Számos kérdést feltettünk a XIV. kerületnek, és a válaszaikban érdekes módon nem is titkolják, hogy részben a szomszédos kerület lakóit, az ott dolgozókat akarták eltakarítani a területükről. „Zugló vezetése egyértelműen forgalomszabályozási eszköznek tekinti a parkolási rendszert. Zuglót a belváros felől olyan kerületek veszik körbe, ahol fizetős a parkolás, ezért kerületünk Budapest P+R parkolójává vált: a helyi lakosok a más településekről átparkolók miatt nem, vagy csak nagyon nehezen tudtak parkolóhelyet találni otthonuk közelében. Ezen a helyzeten változtatni kellett és a kerületnek nincs más forgalomszabályozási lehetősége, mint a fizetős parkolás.”

Ez világos, őszinte beszéd, ha nem is gondolkodik városi léptékben az autók belváros felé tolásával. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy mi a véleményük a forgalomszabályozásuk negatív következményeiről, az előbb említett zöldövezeti utcák autótengerbe fullasztásáról, így válaszoltak.

„Az 56-osok terén nagy számban parkoltak azok a VII. kerületi autósok is, akik a Dózsa György út másik oldalán lévő nagy cégeknél dolgoznak. Számukra nem a zuglói önkormányzat feladata ingyenes parkolóhelyet biztosítani, hanem munkáltatójukkal, ill. a székhelyük szerinti kerület vezetésével kell olyan megállapodást, kedvezményrendszert kidolgozni, ami minden fél számára elfogadható. A VII. kerület állandó lakosainak saját kerületükben ingyenes a parkolás, így közülük csak azok parkoltak át Zuglóba, akik saját kerületükben nem találtak helyet.”

Ehhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy a példánkban (és a nekik küldött kérdésekben) említett utcák nem a VII. kerületben vannak, hanem eggyel arrébb. Ráadásul ebben, a Diplomatanegyednek is nevezett városrészben hétköznap, napközben is mindig volt bőven parkolóhely az ott lakóknak és dolgozóknak. Legalábbis szeptemberig.

Az automataállító Zugló vezetése tud a rengeteg vidéki autósról is, akik klasszikus P+R parkolónak használták a területet. Itt a fővárosi vezetésre mutogatnak. „A téren nagy számban parkoltak eddig azok is, akik a belvárosi fizetőövezet miatt P+R-nek tekintették az 56-osok terét. A tér környéke egyébként fővárosi tulajdonú terület, s mint tulajdonos, a Főváros dönthet arról, hogy saját tulajdonú területén hol, ill. kijelöl-e P+R parkolót.”

A hosszabb időre itt hagyott autók gazdáit ez várja

Némelyiknél az eső már kimosta a bírságot a zacskóból

Van itt még átgondolatlanság. Több is

Mielőtt bárki rávágná, hogy teljesen egyszerű a képlet, Zuglónak is kellenek a zsíros százmilliók a parkolásból, és ennyi a történet, az téved. Annak ellenére, hogy a XIV. kerület kezdeményezte az automaták felállítását, és annak ellenére, hogy az 56-osok terének két oldala a XIV. kerület földrajzi része, a hatalmas parkolók a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában állnak.

Azaz a beszedett pénzből az egész cirkuszt elindító Zugló helyett másnak megy a pénz.

Érdekes még az is, hogy ezekben a parkolókban 350 forint lett az óradíj, miközben a Diplomatanegyedben 175 forint. Igen, jól értik! A parkolók és a lakóövezetek között húzódó Dózsa György út külváros felé eső részén kétszer annyiba kerül, mint a belváros felé eső részén. Normális helyeken minél kijjebb haladunk egy város szívéből, annál olcsóbb a parkolás, itt fordítva működik.

Vajon miért? A Fővárosi Közgyűlés rendelete határozza meg, hogy hol mennyit kell fizetni. Ebben sem Zuglónak, sem más kerületnek nincs döntési jogköre. Szerencsére beépítettek egy kis kedvezményt a rendszerbe: az 56-osok terén 3 óra parkolási díj kifizetése esetén egész nap lehet parkolni. Azaz 1050 forintból le is tudható egy nap, mindössze havi húszerezernyi forint pluszból élhet, parkolhat ugyanúgy, aki szeretne.

Az automaták is megérnek egy bekezdést, sokkal bonyolultabbnak tűnik a kezelésük a megszokott gépekénél. Azokba, ha bedob egy kétszázast az autós, egy másodperc múlva kiszámolva már mutatja is percre pontosan a kijelző, hogy meddig lehet parkolni. Ha megfelel, nyom egy gombot a polgár, és alul jön ki a parkolást igazoló jegye. Ezzel szemben az új gépeken komoly kezelési útmutató várja az emberfiát.

Nem lehetett volna a bevált gépeket használni?

Ráadásul csak magyarul van kiírva rá a kezelési útmutató, miközben ez Budapestnek az egyik legtöbb turistát vonzó része. A képen látható srácok  külföldiek, legelőször arra voltak kíváncsiak, mennyibe kerül a parkolás. Elmondtam, 350 forint. Oké, de hová van az kiírva? Ezt közösen sem találtuk meg. Rendben, hogy kell kezelni? Kiderült, hogy nekünk kell bekapcsolni, aztán megtaláltuk, hogy lehetséges a kijelző nyelvezetét angolra váltani

Mire volt jó ez a cirkusz, ha úgy is beszántják az egészet?

Bizony, hiszen a kormány múzeumi negyedet tervez a Városliget-projekt keretében Budapest második legnagyobb parkjába, és annak részeként az 56-osok tere mellé is látványos épületeket akar felhúzatni. Nagyrészt a most fizetőssé tett parkolók helyén.

Erre is rákérdeztünk, Zugló megint a Fővárosi Önkormányzatra mutat.  „A parkolási övezetek kijelölése fővárosi hatáskör, a főváros pedig a Városliget-projekt terveinek ismeretében sem tartotta szükségesnek, hogy az övezetek határán módosítson.”

A történetnek ez a része azért is pikáns, mert Zugló vezetése ellenzi a múzeumi negyedet. Csakhogy a kezdeményezésük után fizetőssé tett parkolók gyakorlatilag megszűntek parkolók lenni. Ronda, nagy, üresen álló placcok, autók nélkül így már nem sok értelme van a területnek. Úgy tűnik, a járműhasználók kitakarításával Zugló éppen a vele eddig szemben álló kormány kezére játssza át az ország eddigi legnagyobb, most kivégzett P+R parkolóját.

Folytassuk? A környezetvédők részben azért ellenzik a hatalmas épületeket a Városliget szélén, mert még több autót vonzanának ide. Oda, ahonnan most elűzték őket.

Át kéne már gondolni ezt az egészet, nem összevissza sarcolni és szívatni mindenkit. Leginkább – és már megint – az autósokat.