Alapvetően nehéz belekötni a plug-in hibridek koncepciójába. A hétköznapi ingázást elektromosan is le lehet tudni, hosszabb úton pedig ott a benzinmotor, így nincs töltőkeresés és hatótávpara. Ehhez még gyakran rendkívül alacsony, 1-2 liter körüli hivatalos fogyasztási adatok társulnak.
Csakhogy ezek az értékek egyre kevésbé köszönnek vissza a valós felhasználásról gyűjtött adatokkal. – írja az AutoBild.
A Transport & Environment európai közlekedési szervezet az Európai Unió 2024-es valós fogyasztási adatainak elemzése alapján arra jutott, hogy a plug-in hibridek átlagos szén-dioxid-kibocsátása már körülbelül hatszorosa a hivatalosan feltüntetett értéknek.
A típusbizonyítványokban szereplő átlag 2024-ben mindössze 24 gramm szén-dioxid volt kilométerenként. A valódi használatból származó adatok alapján azonban 145 gramm jött ki.
Egy évvel korábban még 138 gramm körüli értéket mértek, vagyis akkor nagyjából ötszörös volt az eltérés, így tehát még az eddigi átlag is romlott.
Az EU adatbázisából származó, mintegy 220 ezer plug-in hibrid fogyasztási adatain alapuló elemzés arra utal, hogy a valóságban ezek az autók jóval kevesebb kilométert tesznek meg elektromosan, mint amennyivel a hivatalos fogyasztás kiszámításakor számolnak.
Magyarul: sok tulajdonos egyszerűen nem tölti elég gyakran a konnektoros hibridjét.
Ez különösen azért lényeges, mert a PHEV-ek népszerűsége továbbra is jelentős. 2025-ben az európai újautó-eladások mintegy kilenc százalékát adták.
Hegyomlásnyi SUV, 2 literes átlagfogyasztással
A furcsa hivatalos fogyasztási adatok hátterében a WLTP mérési módszere áll. A plug-in hibrideknél ugyanis nem egyszerűen lemérik, mennyi benzint éget el az autó 100 kilométer alatt. A számítás figyelembe veszi azt is, hogy az autó bizonyos távolságot tisztán elektromosan képes megtenni.
Minél nagyobb az elektromos hatótáv, annál nagyobb súlyt kap a számításban az elektromos közlekedés, és annál kisebb lesz a katalógusban feltüntetett benzinfogyasztás és CO₂-kibocsátás.
Ezért fordulhat elő, hogy egy kéttonnás, több száz lóerős prémium-SUV hivatalosan akár 1-2 literes átlagfogyasztással jelenik meg. A szám önmagában nem feltétlenül hamis: megfelelő használat mellett valóban elérhető rendkívül alacsony benzinfogyasztás.
Csakhogy ehhez rendszeresen tölteni kell az akkumulátort. Ha ez elmarad, a több száz kilogrammos akkumulátort és elektromos hajtásláncot cipelő autót nagyrészt a belső égésű motor mozgatja, és a katalógusértéknek már nem sok köze lesz a tényleges fogyasztáshoz.
Egyre nagyobb a különbség
Hasonló eredményre jutott az ICCT (International Council on Clean Transportation) is.
A szervezet nyolcmillió autó adatait vizsgálta, és azt találta, hogy a plug-in hibrideknél a hivatalos és valós szén-dioxid kibocsátás közötti különbség az elmúlt években tovább növekedett. 2021-ben a valós kibocsátás átlagosan 265 százalékkal volt magasabb a hivatalos értéknél. 2023-ra a különbség már 400 százalékra nőtt.
Az Európai Unió is felismerte, hogy a korábbi számítás túlságosan optimistán kezelte a plug-in hibridek elektromos használatának arányát.
A kalkuláció egyik fontos elemét ezért már 2025-től módosították, újabb szigorítás pedig 2027-re várható. Ennek lényege, hogy a hivatalos fogyasztás kiszámításakor kisebb elektromos részaránnyal számoljanak, vagyis a katalógusadat közelebb kerüljön ahhoz, amit az autók valóban produkálnak.
Az ICCT szerint azonban még a 2025-ös korrekció után is túl optimisták a hivatalos értékek.
A technológia képes az alacsony fogyasztásra, bár a WLTP-értéket megközelíteni nem kis kihívás, de hatszoros különbség nincs a hétköznapokon, ha valaki rendszeresen tölt. Ez a kulcskérdés a témában, a számítást kell a valós felhasználáshoz igazítani, csak így kaphatunk reális képet a plug-in hibridek üzemanyag felhasználásáról.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
