A kétszeres Forma–1-es világbajnokot egy Bugatti EB110 GT volánjánál filmezték le, a ritka szupersportautó pedig a beszámolók szerint friss darab lehet a spanyol pilóta gyűjteményében.
A felvétel azért is érdekes, mert Alonso autógyűjteményét sokan inkább modern hiperautókkal kötik össze, az EB110 GT viszont egészen más korszakból érkezett. Nem elektromos, nem hibrid, nem 1500 lóerős, hanem a kilencvenes évek egyik legfontosabb analóg csodája: kézi váltóval, összkerékhajtással és egy középre épített, négyturbós V12-es motorral.
Az EB110 különleges helyet foglal el a Bugatti történetében. A márkát Romano Artioli élesztette újjá a nyolcvanas évek végén, az új korszak első nagy dobása pedig az EB110 lett, amelyet 1991. szeptember 15-én mutattak be Párizsban, pontosan 110 évvel Ettore Bugatti születése után. Innen jön a típus neve is: EB, vagyis Ettore Bugatti, 110.
A Bugatti szerint az EB110 a maga idejében elképesztően modern konstrukció volt. A 3,5 literes V12-es motor 553 lóerőt és 620 Nm nyomatékot termel, az autó alapját pedig karbon monocoque adja. A gyári adatok szerint az EB110 0–100 km/órára nagyjából 3,3 másodperc alatt gyorsult, csúcssebessége 342 km/óra.




A ritkaság is fontos része a történetnek
A Bugatti hivatalos anyagai szerint az EB110-ből mindössze 139 példány készült, mielőtt a Campogallianóban működő olasz Bugatti-üzem bezárt. Egy másik gyári közlemény 128 szériagyártású autót említ, vagyis a pontos darabszám nem egyértelmű, de a lényeg ugyanaz: az EB110 a modern Bugattik egyik legritkább és legfontosabb elődje.
Ez magyarázza az árakat is. Az Autoevolution szerint a használtpiacon egy EB110 GT ma nagyjából 3,3–5,5 millió dollár (1,0–1,7 milliárd forint) közötti értéket képvisel, állapottól, előélettől és specifikációtól függően. Alonso esetében nem ismert, mennyibe került az autó, és az sem, hogy pontosan melyik alvázszámú példányról van szó.
Az EB110 ma már nem pusztán gyűjtői kincs, hanem korszakhatár. Ez volt az autó, amellyel a Bugatti a hosszú csend után visszatért a szupersportautók közé, és amely műszakilag előrevetítette a későbbi Veyron- és Chiron-korszakot is: négy turbó, összkerékhajtás, karbon alapok, brutális teljesítmény. Alonso pedig most pont egy ilyen géppel gurult ki – nem versenypályára, hanem Monaco utcáira…



