Nem kínai autómárkaként gondolunk a Mercedes-Benzre, de az autóipar globális tulajdonosi hálójában ma már nem ilyen egyszerűek a határok. Egy, az Egyesült Államok képviselőházában futó törvényjavaslat most éppen erre világít rá: a Kína befolyását korlátozni akaró szabályozás a CNBC szerint akár a német prémiumgyártót is kizárhatná az amerikai piacról.
A Motor Vehicle Modernization Act of 2026 (gépjármű-modernizációs törvény) nevű javaslat célja, hogy megakadályozza a kínai kötődésű autógyártók térnyerését az Egyesült Államokban. A szöveg szerint azok a cégek, amelyekben egy „külföldi vetélytársnak” minősített államnak – például Kínának, Oroszországnak vagy Észak-Koreának – közvetlen vagy közvetett tulajdonrésze van, nem importálhatnának, nem értékesíthetnének és nem is gyárthatnának autókat az amerikai piacon.
Itt jön a csavar
A Mercedes-Benz Group legnagyobb egyedi részvényese a kínai állami hátterű BAIC, amely 9,98 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a német vállalatban. Emellett a Geely alapítójaként ismert kínai milliárdos, Li Shufu is jelentős, 9,69 százalékos pakettet birtokol. A két kínai kötődésű részesedés együtt közel 20 százalékot tesz ki.
A CNBC több, a törvényjavaslatot ismerő forrásra hivatkozva azt írja, hogy a jelenlegi megfogalmazás alapján a Mercedes-Benz is beleeshetne a tiltásba, hacsak nem módosítják a szöveget, vagy nem változik a tulajdonosi szerkezet. Egy, a lapnak nyilatkozó korábbi autóipari szakpolitikai tanácsadó szerint a megfogalmazás „egyértelmű”, vagyis a Mercedesre is alkalmazható lehetne.
A helyzet azért különösen érdekes, mert a Mercedes nemcsak autókat ad el az Egyesült Államokban, hanem komoly gyártási jelenléttel is bír. Az alabamai Tuscaloosában működik a márka egyik legfontosabb SUV-üzeme, ahol 1997 óta már több millió autó készült. A gyártó Dél-Karolinában furgonokat szerel össze, és a CNBC-nek adott válaszában azt emelte ki, hogy két nagy amerikai üzeme van, valamint több mint tízezer embert foglalkoztat az országban.
A törvényjavaslat ugyan tartalmaz kivételeket azoknak a gyártóknak, amelyek már legalább öt éve személyautókat gyártanak az Egyesült Államokban, de a CNBC szerint ezek a mentességek nem feltétlenül védenék meg a Mercedest.
A probléma éppen az, hogy a kivétel nem vonatkozna azokra a cégekre, amelyekben külföldi “ellenfélnek” minősített államnak bármilyen közvetlen vagy közvetett részesedése van.
A javaslat egyelőre nem elfogadott törvény, és jelenleg csak a képviselőházban fut, szenátusi párja nincs. Ez fontos különbség: nem arról van szó, hogy holnaptól kitiltják a Mercedest Amerikából, hanem arról, hogy a jelenlegi szöveg egy váratlan mellékhatással akár egy német prémiumgyártót is célkeresztbe tehet.
A törvényhozók attól tartanak, hogy a kínai gyártók olcsó elektromos autókkal, fejlett szoftverekkel és erős állami háttérrel szerezhetnek jelentős piaci részesedést az Egyesült Államokban. Az új javaslatok nemcsak a klasszikus autógyártást, hanem a kapcsolt járművek szoftverét és hardverét is érintik.
Nem a Mercedes az egyetlen márka, amely kellemetlen helyzetbe kerülhet
A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo, valamint kisebb gyártók, például a Lotus, a Faraday Future vagy a Karma Automotive is érintett lehet attól függően, hogy a végleges szabályozás milyen tulajdonosi küszöböket és kivételeket tartalmaz majd.
Az ügy lényege tehát nem az, hogy a Mercedes hirtelen kínai autógyártóvá vált volna, hanem az, hogy a mai autóiparban a tulajdonosi kapcsolatok sokkal bonyolultabbak annál, mint amit egy márkanév sugall.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
