Sűrű forgalom, sötét alagút, kamionok közé szorított szűk autópálya-terelés, eső, éjszaka, ismeretlen útvonal – sok autósnak ezek csak kellemetlen helyzetek. Másoknak viszont ennél jóval többet jelentenek: szorongást, pánikszerű tüneteket. A jelenségnek neve is van: amaxofóbia, vagyis vezetéstől való félelem.
Az ADAC közlekedéspszichológusa, Ulrich Chiellino szerint az érintettek gyakran arról számolnak be, hogy a félelem hirtelen tör rájuk, majd egyre erősödik. A legnagyobb csapda ilyenkor az, hogy a sofőr elkezdi kerülni a számára ijesztő helyzeteket, később pedig akár magát a vezetést is. Ez elsőre megkönnyebbülésnek tűnhet, hosszabb távon viszont éppen ez erősíti a félelmet.
Nem csak baleset után alakulhat ki
A vezetéstől való félelem mögött sokféle ok állhat. Előfordulhat, hogy egy korábbi baleset vagy veszélyes közlekedési helyzet indítja el, de nem kell feltétlenül karambol ahhoz, hogy valakiben rögzüljön a szorongás. Már egy súlyos baleset látványa is elég lehet, sőt az ADAC szerint olyan megterhelő élethelyzetek is közrejátszhatnak, amelyeknek nincs közvetlen közük az autózáshoz.
Sokaknál a félelem egyszerűen a bizonytalanságból nő ki. Friss jogosítványosoknál érthető, ha még nincs rutin, de ugyanígy előfordulhat olyanoknál is, akik hosszabb kihagyás után ülnek vissza a volán mögé. Másokat nem is a saját vezetésük, hanem az utasként átélt kiszolgáltatottság visel meg.
A félelem gyakran konkrét helyzethez kötődik:
- valaki az autópályától tart,
- más a sötétben vezetéstől,
- az alagutaktól
- vagy az útszűkületektől.
Idővel azonban ez átterjedhet más szituációkra is, és a vezetés egésze válhat fenyegetővé.
Így jelentkezhet a vezetési szorongás
Az érintetteknél jelentkezhet szapora szívverés, gyors légzés, izzadás, idegesség, szemrángás, izomfeszülés vagy általános rosszullét. Lelki oldalon gyakori a menekülési késztetés, a fokozott stresszérzet, valamint az a gondolat, hogy „ezt most nem tudom megcsinálni”.
A probléma azért is veszélyes, mert pánikhelyzetben a sofőr figyelme beszűkülhet. Márpedig vezetés közben pont nyugodt lelkiállapotra, finom mozdulatokra és jó helyzetfelismerésre van szükség.
Mit lehet tenni, ha vezetés közben jön a pánik?
Akut helyzetben segíthetnek az egyszerű légző- és izomlazító gyakorlatok, illetve az is, ha az ember hangosan beszél. Ez utóbbi furcsán hangzik, de a szakember szerint a hangos beszéd segíthet rendezni a légzést, és kizökkentheti az embert a pánikszerű állapotból.
Fontos azonban, hogy ezek csak akkor működnek igazán, ha az érintett tisztában van a saját tüneteivel, és előre felkészül arra, mit tehet, ha rátör a félelem. Vagyis a megoldás első lépése az önismeret.
Chiellino szerint a vezetéstől való félelmet komolyan kell venni, különösen akkor, ha már pánikrohamokat okoz.
A vezetés sarokba állítása csak ront a helyzeten
A legrosszabb stratégia, ha valaki egyszerűen abbahagyja a vezetést. Ettől rövid távon csökkenhet a feszültség, hosszabb távon viszont egyre nehezebb lesz visszaülni a volán mögé. A vezetési rutin kopik, a félelem pedig erősödik. Sokat segíthet, ha az érintett őszintén szembenéz a problémával. Ebben szerepe lehet a családdal, barátokkal folytatott beszélgetéseknek, de akár egy úgynevezett félelemnaplónak is, amelyben a sofőr leírja, milyen helyzetekben, milyen tünetekkel jelentkezik a szorongás.
Vissza lehet térni a nyugodt vezetéshez?
Aki elsősorban a gyakorlat hiánya miatt bizonytalan, annak jó megoldás lehet egy vezetéstechnikai tréning. Sok autósiskola kínál ilyen képzést olyanoknak is, akiknek már régóta van jogosítványuk, de szeretnék visszanyerni a magabiztosságukat. Van ilyen Magyarországon is.
A tréningek lényege, hogy az érintett nem egyből a legfélelmetesebb helyzetbe kerül. Először nyugodtabb környezetben, szélesebb utakon vezet, majd fokozatosan közelít azokhoz a szituációkhoz, amelyektől tart.
Ha viszont a félelem már túlmutat az egyszerű bizonytalanságon, és pánikrohamokkal, tartós szorongással jár, akkor szakemberre van szükség. Ilyenkor közlekedéspszichológus vagy terapeuta segíthet abban, hogy az autózás ne rettegéssel, hanem kontrollérzettel kapcsolódjon össze.
A jó hír, hogy a vezetéstől való félelem nem végleges állapot. Ahogy a szorongás kialakulhat és megerősödhet, úgy le is építhető – csak nem erőből, nem szégyenkezve, hanem fokozatosan, biztonságos környezetben, türelemmel és megfelelő segítséggel.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
