Az Európai Unió egyre távolabb kerül attól a céltól, hogy 2030-ra a felére csökkentse a közúti balesetek halálos és súlyos sérüléssel járó eseteinek számát. A szervezet félidős értékelése szerint a javulás túl lassú, miközben bizonyos szabályozási döntések akár ronthatnak is a helyzeten – olvasható az Európa Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) friss jelentésében.

2024-ben az EU útjain 19 940 ember vesztette életét közlekedési balesetben, ami egymillió lakosra vetítve 45 halálos áldozatot jelent.

A szakértők szerint a tragédiák jelentős része megelőzhető lett volna, sok áldozat ráadásul vétlen: egyszerűen rosszkor volt rossz helyen.

Túl lassan javul a helyzet

Az EU hosszú távú célja a „Vision Zero”, vagyis hogy 2050-re gyakorlatilag nullára csökkenjen a halálos közúti balesetek száma. Ennek részeként 2030-ra a 2019-es adatokhoz képest a felére kellene csökkenteni a haláleseteket és a súlyos sérüléseket.

A jelenlegi trend azonban nem túl biztató:

  • 2019 óta mindössze 12%-kal csökkent a halálos és súlyos balesetek száma
  • a cél eléréséhez évente kb. 4,6%-os csökkenésre lenne szükség
  • az EU-ban viszont még a 2%-ot sem éri el az éves javulás

Ami már javította a közlekedésbiztonságot

Az ETSC szerint az elmúlt években több fontos előrelépés történt:

  • Új biztonsági rendszerek kötelezővé tétele az autókban, például intelligens sebességasszisztens, automatikus vészfék, holttérfigyelő vagy éberségfigyelő rendszer.
  • Biztonságosabb úttervezés, például forgalomcsillapítás, szűkebb sávok, biztonságosabb gyalogos-átkelők.
  • Pontosabb adatgyűjtés arról, hogyan viselkednek a közlekedők.

Az adatok azonban kijózanítóak: sok európai országban az autók több mint fele gyorsabban halad a városokban a megengedettnél.

A gyorshajtás városban szinte természetes

A szakértők szerint különösen aggasztó, hogy a gyorshajtás éppen ott gyakori, ahol a legvédtelenebb közlekedők – gyalogosok és kerékpárosok – jelen vannak. Az ETSC úgy véli, a hatóságok nem elégedhetnek meg azzal, hogy tudnak a problémáról: aktívabban kell fellépni a szabályszegések ellen.

Döntések, amelyek ronthatják a helyzetet

A jelentés több olyan területet is megnevez, ahol az uniós döntések akár a baleseti kockázat növekedéséhez vezethetnek:

  • Elektromos rollerek és városi kisautók szabályozása: az EU akár 10 évre befagyaszthatja a biztonsági előírások szigorítását, miközben ezekből egyre több jelenik meg az utakon.
  • Nagyobb kamionok megjelenése: a tervek szerint akár 60 tonnás teherautók is közlekedhetnének, ami ütközés esetén sokkal súlyosabb következményekkel járna.
  • Amerikai járműbiztonsági szabványok átvétele: ezek több területen enyhébbek az európai előírásoknál.
  • Fiatalabb teherautó-sofőrök engedélyezése: a sofőrhiány miatt csökkenthetik a korhatárt, ami tapasztalatlanság miatt növelheti a kockázatot.
  • Műszaki vizsga hiánya sok mopednél és kisebb motornál, ami szintén biztonsági problémát jelenthet.

Mit kellene tenni?

Az ETSC szerint három lépés kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy még legyen esély a 2030-as cél elérésére és akár 10 ezer élet megmentésére:

  • a már meglévő biztonsági szabályokat ne gyengítsék gazdasági nyomás hatására
  • hatékonyabban lépjenek fel a tömeges szabályszegések – például gyorshajtás – ellen
  • hozzanak létre egy Európai Közlekedésbiztonsági Ügynökséget, amely felügyelné az új technológiák, például az önvezető rendszerek biztonságát

A szervezet szerint az automatizált vezetési technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek a balesetek csökkentésében – de csak akkor, ha megfelelő felügyelet és szabályozás kíséri a terjedésüket.

Szerinted mennyire biztonságosak Magyarország útjai?
Nagyon, semmi gond nincs
0% ()
Elég biztonságosak
34% (1)
Lenne miben fejlődni
33% (1)
Egyáltalán nem
33% (1)
Katasztrófa
0% ()