Az autóiparban rengeteg példa van a márkák közötti típuscserére. Sok esetben közös motorok, azonos platform van akár egymástól kategóriákra levő autókban. Így kaphattunk például Suzukit Fiatként, Opel-emblémával az orrán, sőt Subaruként is:
A több márkával rendelkező globális cégeknél pedig teljesen természetes az erőforrások hatékony megoldása. A Volkswagen-csoportnál vagy a Stellantishoz tartozó márkáknál ezért találjuk hasonló hajtásláncok, alkatrészek garmadáját.
Azt viszont patikamérlegen mérve próbálják meg elkerülni, hogy a kínálat egymásra csússzon, és az anyacég gyermekei egymás elől halásszák el a vevőket.
A „klónozás” elég ritka egy cégcsoporton belül, főleg nem egy prémium- és egy tömegmárka között. Ezt a stratégiát általában más kontinensen történő értékesítés esetén alkalmazzák, ahol nem jelent konkurenciát egymásnak az ikerpár.
Elfért Európában az átcímkézett Audi
Néha viszont erre sem kell figyelni, főleg ha egy kifutó modell életciklusát hosszabbítják meg, mivel az alapokat adó autóból már ott az új generáció.
Ilyen furcsaság a Seat Exeo, ami tulajdonképpen egy átcímkézett, némileg felfrissített, aktualizált korábbi Audi A4-est jelent, aminek teljes gyártósorát Németországból Spanyolországba telepítették.
A modell debütálását a Vezess szó szerint a lehető legközelebbről követte, a nemzetközi bemutatón is részt vettünk 2009-ben: „A prezentáció szerint huszonhárom hónap alatt fejlesztették ki az Exeót, és a martorelli gyárat tizennyolc hónap alatt készítették fel az új modell gyártására.
Ez nemcsak a teljes, 1200 kamionnyi fuvarra rúgó ingolstadti gyártósor leszerelését, becsomagolását és spanyol földön történő összeszerelését takarja, hanem benne van a rengeteg finomítás, átalakítás is, ami miatt az előző generációs A4-es ma is korszerű autóvá vált.
Hozzányúltak a futóműhöz, belső térhez (ezt az A4 kabriótól örökölte), egyaránt és a motorpalettára is újdonságok kerültek” ‒ írtuk 2009-ben.
Tehét az Exeót igyekeztek frissebb, modernebb autónak bemutatni, ami Seat-árban kínált Audi-szintű technikát. Elemeiben igaz is volt az állítás, a típus hatféle motorral – három benzinessel és ugyanennyi dízellel – készül első körben.
„Az üléseken érezni a beléjük fektetett munkaórák gyümölcsét, kényelmesek, masszívak, igaz, hosszabb úton még nem volt alkalmunk kipróbálni. Minőségi, szép anyagok mindenhol, látszik, hogy ez a márka új zászlóshajója, és odafigyeltek a részletekre” ‒ írtuk a bemutató után.
Később teszteltük is a modellt, amiből kiderült, hogy a kor szintjén tényleg a Seat legjobbja volt az Exeo anyaghasználat terén, de a praktikum már nem volt erőssége: „Értékeltük a kényelmes üléseket és kitűnően beállítható üléshelyzetet, a szépen szóló, extraként mért, tíz hangszórós Bose hangrendszerrel jól telik az utazással töltött idő.
Még hátul is, bár ránézésre a lábtér riasztóan csekély. Magas sofőr mögé tényleg nehéz beszállni, de hátul elvackolódva nincs annyira rossz dolguk az utasoknak, persze a kategóriatársak jócskán elhúztak.”
Végső ítéletünkben a vételár jelentette a modell igazi fájó pontját, hiába voltak erényei, ára még lehetett volna alacsonyabb: „Elvben a korábbi Audi életben tartása praktikus megoldás, így a SEAT gyorsan és különösebb fejlesztési költség nélkül és nívós autóval léphetett be a középkategóriába. A konstrukció korához azonban az autó árának is igazodnia illene, ami az Exeo ST-ből hiányzik.”
Az Exeo ritkaság, alig pár darab akad belőle eladó, de mivel az alkatrészek java Audi, így nem kell félni attól, hogy az alacsony előfordulás miatt cseredarabok nélkül maradunk. Nincs rajta négykarikás logó, és ez látszik az árain, használtként egész szemmel látható különbség van egy azonos teljesítményű, megegyező motorral szerelt Audi A4 és az Exeo között.
A cikk írásakor egy 2011-es, 170 lóerős Seat Exeo nagyjából 200 ezer kilométerrel kétmillió forintba kerül, a vele egyidős (igaz, egy generációval újabb) Audik 2,8 millió forintról indulnak.
Használt autóként pedig egész józan választás: a modell technikailag robusztus, ritka a gyakoribb meghibásodás, az alkalmazott hajtáslánc (közös nyomócsöves dízel) kopásából, használatából adódó cserék, javítások fordulnak elő leginkább, a TFSI benzinesek ennél a típusnál is magasabb szervizigényt jelenthetnek.
Ha kíváncsi vagy cikkeinkre az Exeóról, akkor itt találod meg őket, de a Vezess egy akkori tesztjét itt lentebb láthatod is:
