Az autóipari résztvevők mindig törekednek a hatékony működésre. Bár konkurensek, de ugyanakkor a költségcsökkentés sok esetben érdekes összefonódásokat, partneri szerződéseket eredményez. A legtöbb ilyet nehezen követi az egyszeri autós, főleg ha nem friss összeborulásról van szó.
Vándorolnak a márkák a globális gigacégek között, közös alapokra épülnek azonos kategóriába szánt modellek. Elég csak a Ford Caprira, Explorer elektromos modellekre gondolni, amelyek a Volkswagen-architektúrára épülnek.
A hasonló technikai együttműködések mellett van, amikor szó szerint csak márkajelet cserélnek a gyártók. Ha egy-egy típus jobban eladható a helyben ismertebb logóval, vagy így olcsóbb a fejlesztés, akkor sokszor hiába van eltérő elnevezés, a konstrukció (szinte) az utolsó csavarig azonos.
Érdekes, hogy a hazai piacon első számú márka, a Suzuki is gyakran lép ilyen együttműködésre, legyen szó akár japán, akár európai gyártókról. Ezt fontos tudni, ha használt autót keresünk, mert ha mondjuk Suzuki Ignist szeretnénk magunknak, de vágyunk az összkerékhajtásra, akkor nem szabad elfeledkezni a Subaru Justy néven árult klónokról, amelyek sokszor elkerülik a vásárlók figyelmét.
De nem ez az egyetlen ilyen modell, összeszedtünk három ismert és olcsó használt autót, amit a Suzuki mellett egyéb gyártók kínálatában is megtalálhatunk.
Fiat Sedici
A Vezess húszéves története során ennek a modellnek a születése során is ott volt: “Mivel a Sedici a Fiat és Suzuki közös terméke, joggal vetődik fel a kérdés, hogy ki mit adott hozzá az autóhoz. A külső szerencsére egyértelműen a Fiat ízlését tükrözi, a belső egyértelműen Suzuki. A kapcsolók, a középkonzol, az anyagok mind-mind ismerősek a jelenleg is gyártott Suzukikból.
A választható két erőforrás közül az 1,9-es dízel a Fiat műve, az 1,6-os benzines megint Suzuki, akárcsak a kapcsolható összkerékhajtás, ami eredetileg a Subarué. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az 1,6-os benzines Sedici egy Fiat-ruhába öltöztetett Suzuki, ahhoz ugyanis semmilyen lényeges dolgot nem adtak hozzá az olaszok a külső formaterven kívül.
A FIAT és a Suzuki megállapodásának értelmében az autóból olasz verziót is gyártott az esztergomi üzem. Az összkerékhajtással is elérhető modell Sedici neve az olasz seidici (16) szóból ered, mert 4×4=16.
Ritka a kapcsolható összkerekes verzió az 1,6-os benzinesből és az 1,9 literes dízelből. A műszerfalon lévő gombbal választhatunk az elsőkerék-hajtás, az automatikus nyomatékelosztás és a fix 4×4 között. Auto módban az első kerekek hajtanak, és ha kipörögnének, akkor jut nyomaték a hátsó tengelyre. A kis sebességnél működő Lock állásban 50-50 százalékban oszlik meg a nyomaték az első-hátsó tengelyek között.
Subaru G3X Justy
A Subaru Justy különféle formában 1984 óta létezett, de ami számunkra fontos, az a szintén Esztergomban gyártott verziók. Ha a keresőt a kilencvenes évekre állítjuk, akkor a régi Swift összkerékhajtású klónjait kapjuk, ha pedig 2003 után keresgélünk, akkor ugyanezzel a névvel az Ignist fogjuk felismerni.
A padlólemez, az ajtók, az üvegezés és a belső vázszerkezet nagy hányada azonos; a futómű-architektúra is megegyezik. A különbségek kimerültek pár apró külső változtatásban.
Ennek a kivitelnek teljes típusjele: Subaru G3X Justy, hossza 3,77, szélessége 1,63 magassága 1,61 méter. Tengelytávja 2,36 méter. A cég a csak ötajtós kivitelben gyártott kocsit két benzines motorvariánssal kínálja: 1,3 literes, 69 kW / 94 LE / ill. 1,5 literes, 73 kW / 99 LE / teljesítménnyel. Ez egy igazi igásló, amit ma is munkára lehet fogni, és akárcsak a Fiat esetén, ez egy jó alternatíva, ha olcsón akarunk tömeggyártott típusból egy összkerékhajtású verziót.
Opel Agila
A felsorolás egyik legérdekesebb tagja az Opel Agila. A Suzuki a Wagon R-ből egy szélesebb, biztonságban és kényelemben európaiasított változatot fejlesztett, ez lett a Wagon R+. A gyártás 2000 elején indult Esztergomban, miközben az Opel a saját márkaarculatához és hajtáslánc-stratégiájához igazítva Agila néven állította forgalomba a testvérmodellt. Az Agilát a lengyelországi Gliwicében szerelték össze, a két típus ezzel párhuzamosan vonult piacra.
Bár a külsőségek itt is teljesen azonosak, a motorháztető alatt akadnak komoly különbségek. A 2360 mm-es tengelytáv mindkét típusnál ugyanaz, a helykínálat és az ülésrögzítési pontok is átfednek – ettől működött költséghatékonyan a projekt.
Fotó: Wikimedia Commons
A motor és a hajtáslánc azonban teljesen eltért!
Az Opel Agila a GM benzineseket kapta: az 1,0-s, 12 szelepes háromhengeres (Z10XE) és az 1,2-es, 16 szelepes négyhengeres (Z12XE) adta a gerincet, később Twinport kivitelben és 1,3-as CDTI dízellel. A vezérlőelektronika, a kábelezés és a váltóáttételezés is Opel-specifikus volt, a Corsa-rokonság jegyében.
A Suzukinál ezzel szemben a saját benzinmotor-kínálat uralta a palettát: Európában az 1,3-as, 16 szelepes G13BB volt a sztenderd, egyes piacokon 1,0-s verzióval. A modellciklus közepén jött a közös fejlesztésű 1,3-as dízel a kínálatba itt DDiS jelzéssel.
Az összkerékhajtású előny ennél a modellnél a Suzukihoz került: a Wagon R+ bizonyos kiviteleihez összkerékhajtás is kérhető volt, de az Agila csak fronthajtással volt elérhető.
