Aki városban sokat közlekedik autóval, az tudja, a közlekedési lámpák meglehetősen kiszámíthatóan működnek – esetleg napszakonként más-más ciklusokkal, de egyébként nincs eltérés a zöld és a piros változásának ritmusában. Mivel a közlekedés távolról sem ilyen kiszámítható, könnyű belátni, hogy a forgalomszervezésnek nem ez a legjobb módja.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának kutatói japán és török kollégáikkal azon dolgoznak, hogy a jövő lámpái mereven programozott robotok helyett algoritmusok által dinamikusan irányított, a forgalom alakulását megjósolni képes, ahhoz előre alkalmazkodó okoseszközök legyenek.
A Multi-Input Deep Learning for Congestion Prediction and Traffic Light Control (TRALICO) nevű projekt másfél éve indult. A BME-n fejlesztettek egy teljesen új neurális hálót, amely hamarosan eljut az éles tesztek fázisába – nyilatkozta Simon Vilmos, aki a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék docense, aki a projekt koordinátora.
A tesztek helyszíne Isztambul, és nem csak azért, mert közismerten sok dugótól szenved, hanem mert elég jól ellátott forgalomszámlálási adatokkal. Aszfaltba ágyazott, radaros és bluetoothszenzorok küldik a számokat a város közlekedési szakembereinek, sőt mobilcellás adataik is vannak – ezekre jól tud támaszkodni egy mesterségesintelligencia-alapú megoldás.
„A helyi forgalomirányító központban jó ideje kísérleteznek azzal, hogy kameraképek vagy más jelek alapján valós időben belenyúlnak a lámpák működésébe. Az ilyen utólagos, kézműves módszerek helyett azonban a cél egy olyan predikciós modell fejlesztése, amely a forgalom alakulását képes előre jelezni, és időben, szinkronizáltan beavatkozni. Tehát nem kezeli a torlódást, hanem elejét veszi a keletkezésének”
– magyarázta Simon Vilmos.
A fejlesztés ebben az értelemben tehát úttörő jellegű – a TRALICO-hoz hasonló rendszereket a hírek szerint néhány kínai nagyvárosban használtak már, City Brain néven, de hogy ezek pontosan mire alkalmasak, arról nem tudni szinte semmit.
Az új, még az időjárási adatokat is figyelembe vevő neurális hálóról és a mögötte álló megoldásokról szóló tanulmány jelenleg elfogadás alatt van egy Q1-es folyóiratnál. Közben zajlanak a tesztek, egyelőre szimulátorokon. Élesben ez majd úgy fest, hogy egy interfészen ott lesznek a fázistervek, amelyekkel nagyjából fél órára előre be lehet avatkozni. Az ember nem gondolná, de „pár másodperc változtatás is kilométeres dugókat tud okozni vagy megelőzni” – tette hozzá a VIK kutatója.
Éppen ezért az éles bevetés óvatos finomhangolással kezdődik majd, hiszen „a török partnerek sokat várnak a projekttől, be kell biztosítani magunkat, hogy ne okozzunk káoszt”.
A magyar kutatók szeptemberben egy nemzetközi konferencián külön szekcióban mutatják be az eredményeiket, amelyen részt vesznek a török és japán partnerek mellett más egyetemek, kutatóintézetek képviselői is.
