Közlekedni nem egyszerű. A vezetés összetett feladat, a KRESZ pedig sűrű erdő, amiben a legtöbben ösztönösen vándorlunk. Ha necces helyzetbe kerülünk, a beidegződések dolgoznak, az izommemóriából jön az első döntés. Ezért is jó, ha vezetői pályafutásunk során részt veszünk pár vezetéstechnikai tréningen. A jól végrehajtott kikerülési manőver, az autónk határainak ismerete életet menthet.
A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség sem véletlenül osztotta meg ezt az esetet. Több szempontból is tanulságos. Mutatja, hogy a kemény helyzetekből is ki lehet keveredni, ha valaki nem csak ész nélkül nyomja a féket, és a megfelelő sebességgel halad. Az adott szakaszon 70 km/órás korlátozás volt érvényben, az autós ennyivel haladt, így meg tudta oldani a hirtelen jött problémát. Ha 90 km/órával haladt volna, már nem lett volna ennyire egyszerű a feladat.
A videót látva megjöttek a kommentelők, és most is kidomborodott, hogy mi vagyunk a tízmillió fociedző és közlekedési szakértő országa.
„Ennek a manővernek be sem kellett volna következni, ha a kamerás autó vezetője egy kicsit is odafigyel. 1: 0:04-nél a teherautó és a kapu között tökéletesen látszik, hogy bújik ki egy autó. 2: Szemből a másik sávban lévő autó nem mozog (nem közeledik), azaz elengedni szándékozik a kifelé haladó autót. 3: Már ebben a helyzetben a féket nyomva és a saját sávban maradva simán elkerülhető lett volna az egész. A kamerás autó csak azért tudta kikerülni a kikanyarodó kocsit, mert a szemben lévő állt” ‒ írja az egyik hozzászóló.
A videót nézve, kikockázva, elemezve a helyzetet? Talán látható, de a kamera teljesen más szögből rögzít, mint amit a sofőr lát, nagyobb a látószög, így nehéz ilyen szempontból megítélni a helyzetet. Persze más szerint is ez a szituáció, ha kapu felé közeledünk, akkor csak lépésben!
„Így jár, aki nem figyel. A parkoló teherautó mögött látszott, hogy jön ki valaki az udvarból. Már akkor el kellett volna kezdeni lassítani.”
Többen feltételezték, hogy a szemben várakozó jó arc autósként kiengedte a kihajtásra készülőt. Ez sem állja meg a helyét, hiszen neki eleve nem volt elsőbbsége a szemben közeledő kamerás autóval szemben, azt pedig nem látjuk, hogy intett volna.
„Be kellett volna vállalni az ütközést? Egy olvasó szerint igen: Kormány erősen nem kinyújtott karral megszorít, majd egyenes vonalban satufék! Lesz, ami lesz! Értem én, hogy ki akarta kerülni, de úgy meg veszélyesebb, ha szemből jön valaki! Ebben benne volt a szembejövő is, mert helyet hagyott.”
Mások szerint oké volt a kikerülés, de a fűre kellett volna hajtani, nyilván ott jobban tapadnak a gumik. „Itt mennyire volt okos visszarántani a kocsit a saját sávjába és nem inkább lemenni baloldalt a fűre?”
Az előzékenység bajt okozhat
Itt ki kell térni az ilyen kéretlen előzékeny gesztusokra. Ezek egy teljesen átlátható szituációban értelmezhetők, amikor viszont 3-4 autó érkezik egy kereszteződésbe, és valaki villogva integet, már inkább bajt okoz, mintsem hasznosan cselekszik.
Bár pontos globális statisztikák nem állnak rendelkezésre, a jelenségnek már van angol elnevezése. „Wave of death”, vagyis a halál integetése, ami egyértelműen leírja a problémás szituációt. Az Egyesült Államokban, ahol megszokottak a többsávos utak (gyakran ezeken át kell elkanyarodni valamelyik irányba), még inkább kockázatos integetni valakinek, hogy menjen csak nyugodtan.
